Kendermagosait a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete által kiadott standard szerint tenyészti, de például a sárga bőr- és lábszín nála kiemelt jelentőségű, habár a standard a világos rózsaszínes vagy fehér bőrt preferálná. Mivel foglalkozását tekintve szakács, így tisztában van vele, a látvány a pulton mennyire fontos. Ha a fogyasztóknál népszerűsíteni szeretnénk egy baromfifajtát, nagy jelentősége van a látványnak. Nem mindegy, mikor vágjuk: lassabb növekedésű fajta lévén nem igazán jó grill­csirke-alapanyag, viszont amikor eléri a másfél kilót (úgy 12 hetesen), már ideális pörköltnek, húsa porhanyós. Ebben a korban könnyen kopasztható, már nem tokos, ami fontos szempont a feldolgozáskor. Idősebb egyedei pedig kiváló húsleves-alapanyagot adnak.

Külföldön, ha találkozunk hasonló kopasznyakú tyúkkal, az a németek által elismert saját fajtájuk (ezek eredete feltételezhetően Erdélyből odakerült kopasznyakúakra vezethető vissza), amely viszont mára jelentős eltéréseket mutat a mi fajtánkhoz képest. És persze

Homozigóta kopasznyakúak esetében a nyak teljesen csupasz, a heterozigóta egyedek esetében elől, a nyak alsó részén tollpamacs található. A bírálat szempontjából csak a homozigóta egyedek értékelhetők.

A hazai kiállításokon nemigen tűnik fel a fajta, ezért is lenne szükség több elhivatott tenyésztőre. András viszont kitartó, így került sor arra, hogy bemutassa madarait. Ez, mint kiderült, jó döntés volt, mert a bemutatott állománya a bírálóknak is tetszett, 2023-ban magas pontszámot kapott és megerősítést, hogy jó irányba tart nemesítése. Éppen ezért úgy döntött, idén ismét benevez egy kakast és három tyúkot a kiállításra. Ennek meg is lett az eredménye: egyik tyúkja kiállításgyőztes címet kapott. Külön büszke arra, hogy az összes nevezett madara egységesen magas pontszámot (95-96 pont) kapott, tehát igencsak egységes a küllemük.

Tartása nem nehéz, ellenálló, erős, kifejezetten szabadtartásra termett fajta. A tyúkok egész évben tojnak, vedléskor sem állnak le, természetesen ehhez a megfelelő, igényeiket kielégítő takarmányozás kell. Andrásnál napi 10-15 dkg takarmány fogy a kifutós tartás mellett, ahol a madarak összeszedhetik azt, amire még szükségük van. Ehhez ásványianyag-kiegészítést kapnak, tenyészidőszakban szelént és kalcium-kiegészítést, illetve kúraszerűen vitaminokat. A betegségek megelőzését segíti még az ivóvizükbe kevert almaecet.

10 tyúk, 4 kakas adja az éves állományt. Ebből 2 kakas tartalék, a többi madár két családra van különválasztva a tenyészidőszakban. Tenyészidőszakon kívül együtt vannak tartva, és érdekes módon a kakasok eléggé békések, nem verekszenek egymással.

Összefoglalva elmondható, hogy a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk (de a többi színváltozat is) egy vitális, életrevaló fajta, amelynek ott lenne a helye minden tyúkudvarban. Könnyen tartható, nem igényel különleges ellátást, viszont meghálálja a törődést. Nem kész, kiforrott fajta, de épp ezért jelent kihívást a tenyésztőknek: egy-egy jól sikerült egyed jelentősen javíthatja az állományt. Az eredményeket pedig a tenyésztők megoszthatják egymással, közösen tovább gondolhatják, merre haladjanak. Az érdeklődő tenyésztőket ezúton is biztatnám, hogy lépjenek kapcsolatba egymással, mert közösen könnyebb.

Az egyesületi tagság fontos András számára, szerinte keretet adhatna egy fajtaklub indítására, amely elősegítené a közös érdeklődésű tenyésztők együttműködését a fajta nemesítésében. Ehhez szívesen látná a jelentkezőket. A fajta népszerűsítéséért sokat tesz, közösségi médiában, rendezvényeken, baromfitalálkozókon keresi az érdeklődőket.