0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Állatkerti kutyák (2. rész) 

Az épületek és ketrecek még jócskán magukon hordozták a pusztítás nyomait, ám a második világégés után viszonylag rövid idő alatt sikerült újra állatokkal benépesíteni a rommá bombázott, lőtt állatkertet.

Szerencsére dr. Györfy Lajos a MAVOSZ állatorvosa november végén hazautazott s áthozta a kutyákat.(…) December 1-én érkezett meg (10 napos otthon tartózkodása alatt 7-t a kutya ügyben lótott-futott.) Úgy volt, hogy a 2000 lei-t Puy Aladár egy aradi körorvos (román) ismerőse útján fizetjük ki, s ahhoz írt Puy ajánló sorokat. Ez az úr nem volt rest, felhívta telefonon az máramarosszigeti kopóst, Nistort s megfenyegette, el ne merje adni a (…) magyaroknak a két kutyát, mert feljelenti. Ez csak egy epizód a sokból. A másik: Romániából nem lehet kutyát kihozni. Végül a Marosvásárhelyi Vadászszövetség vezetője adott egy ajándékozási nyilatkozatot Györ­fy­nek (a bukaresti külkerminisztérium megtagadta a kivitelt) s azzal hozta át.

A határnál a románok persze akadékoskodtak, hogy ez a papír nem elég, de szerencsére Györfyt se a falvédőről szedték le, kész volt a válasz:

Épp ma, december 1-jén van ötven éve, hogy Románia egyesült Erdéllyel és ennek emlékére, a Nagy Románia felé tett első lépés emlékére ajándékozták nekünk a kutyákat s Pesten ki lesz írva a ketrecükre: A nagy román nép ajándéka az évforduló alkalmából. No meg pár lei baksis is nyomott valamit.” 

A júniusi születésű kutyák a Fővárosi Állat- és Növénykert tulajdonába kerültek. Később megindult a tenyésztésük is. Mivel a testvéreket nem akarták fedeztetni, Szigethy Kálmán albán kopó kanja volt az első alom apja. Hét kölyök született, közülük kettő inkább az albán kopóra ütött, őket kivonták a tenyésztésből, a négy szuka és egy kan viszont teljesen az anyjára hasonlított. Két évvel később ismét sikerült tisztavérű erdélyi kopókat beszerezni, így 1971-ben egy feltámasztott kutyafajta mutatkozhatott be a budapesti Vadászati Világkiállításon. 

Kuvasz helyett gepárd 

Fotó: Pixabay

1967-ben került az Állatkert élére dr. Szederjei Ákos. Ő is kutyabarát volt, így a kennelsor továbbra is komoly szerepet játszott a magyar kutyafajták tenyésztésében. Talán csak annyi változás történt, hogy ismét láthatott magyar vizslát a közönség. 

Az utána következő igazgató, Dr. Holdas Sándor ellenben úgy vélekedett, hogy a kutyák nem valók az állatkertbe, így férőhelyüket gepárdok számára alakította át. Talán igaza is volt, hiszen akkorra már a fajták megőrzése szempontjából nem volt szükség az állatkerti kennelre.  

A vidéki állatkertek közül a veszprémiben is hosszú ideig lehetett látni kutyákat. Az állatkert tízéves jubileumára kiadott útmutatóban már szerepel a komondor: „Állatkertünk tenyészetéből, országos kutyakiállításokon aranyérmet nyert több példány” – olvasható. A pécsi állatkert is bemutatott kutyákat: kuvaszt, pulit és magyar vizslát. A győri állatkert egyidőben szintén jeleskedett a kutyatartásban, ám ott inkább külhoni fajtákat láthatott a közönség. 

Ajánljuk még:

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: