Az illóolajok élő szervezetben való (in vivo) hatékonyságának csökkenését magyarázhatja nagyobb illékonyságuk a nyílt rendszerekben, a dolgozóméhek szellőztetése a kaptárban, a laboratóriumi és terepi vizsgálatokban tesztelt esszenciális olajok eltérő fitokémiai összetétele, valamint a környezeti feltételek. Ezért a hatékony kaptárprotokollok (kijuttatás módja, adagja, a kezelés megismétlése, hossza stb.) kidolgozásához további vizsgálatokra van szükség a méhállományokban előforduló betegségek megelőzésére vagy csökkentésére.
A gyümölcs sok állatnak is fontos tápláléka, mivel sokféle vitamint, ásványi anyagot, antioxidánst, rostot és más fitokémiai anyagokat tartalmaz. Megfigyelték, hogy a méhek időnként gyümölcslével táplálkoznak, a környezeti körülményektől (gyümölcs bősége és közelsége, nektárhiány stb.) és a család sajátos szükségleteitől (például vízigény) függően. Kísérletekben a gyümölcslevekkel dúsított szirupokkal etetett méhek termelékenysége megnövekedett a hagyományos cukorsziruppal etetett kontrollméhekhez képest. Nosema ceranae-val kísérletileg fertőzött méhekben az étrend-kiegészítő aminosavak és vitaminok serkentették az immunrendszer működését szabályozó géneket, növelték a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet és csökkentették a méhpusztulást. A telelő és kora tavaszi méhek étrend-kiegészítése C-vitaminnal megnövelte a fehérjetartalmat és az antioxidáns enzimaktivitást a frissen kikelt munkásméhekben, ami a vitamin lehetséges egészségjavító hatására utal.
Egy 2024 májusában megjelent olasz kutatás célja a természetes kezelések hatásainak feltárása volt: alkalmasak lehetnek-e az illóolajok, valamint a vegyes gyümölcslé a méhek táplálékkiegészítőjeként a méhatkafertőzés csökkentésére és a méhcsalád általános egészségi állapotának javítására? A kísérlethez fahéj és oregánó illóolajok vizsgálata mellett döntöttek, mivel laboratóriumi körülmények között mindkettő hatékonynak bizonyult a Varroa ellen, és biztonságos volt a kifejlett méhek számára.
A kutatók megvizsgálták, hogy az illóolajok atkaölő hatása, vagy mind az illóolajok, mind a gyümölcslevek immunserkentő tulajdonságai, avagy ezek együttes hatása ellensúlyozza-e az atkafertőzést, és ennek következtében milyen mértékben javítja a méhek egészségi állapotát.
Egy húszkaptáras kísérleti méhészetben végeztek vizuális rutinvizsgálatokat: kaptárvizsgálat, atkaszámlálás, valamint gombák, bakteriális és vírusos kórokozók molekuláris kimutatása. Számszerűsítették három immunrendszerrel kapcsolatos gén (defenzin-1, hymenoptaecin és vitellogenin) expressziós szintjét. Megvizsgálták a felnőtt méhpopuláció sűrűségét és a méztermelést is a vizsgálati időszak során, hogy alapos elemzés készülhessen a vizsgált kezelések méhegészségre gyakorolt hatásairól.
A kaptárakat öt csoportra osztották: négy kezelt csoportra és egy kontrollcsoportra. A kezelt csoportok (1) fahéj illóolajjal, (2) oregánó illóolajjal, (3) mindkét illóolaj 1 : 1 arányú keverékével vagy (4) vegyes gyümölcslével kiegészített cukorszirupot kaptak. Kiegészítés nélküli szirupot használtak (5) a kontrollcsoport etetésére.
Az egyes kísérleti kezelések után 24 órával lehullott atkák mennyisége minden kezelési csoportban hasonló volt a kontrollcsoportban azonos időpontokban mért természetes atkahulláshoz. Szignifikáns csökkenés az atkahullásban a gyümölcslé-kiegészítés esetén volt kimutatható. A vizsgálat eredményei alapján az atkafertőzöttségi szintben, az atkanépességben voltak mérhető csekély eltérések, míg a mézhozamban nem figyeltek meg különbséget a kezelt és a kontrollcsoportok között. Ehelyett a legutóbbi lapszámban említett vitellogenin túlzott expresszióját találták az összes illóolajjal kezelt csoportban, bár jelentős eltérést csak az 1 : 1 arányú keverékkel kezelt csoportban találtak.
A vitellogenin egy többfunkciós fehérje, amely a méhek zsírtestében szintetizálódik. Szerepet játszik az anyagcserében, növeli a méhek élettartamát, megköti és elpusztítja a bakteriális és gombás kórokozókat. Megvédi a gazdasejteket az oxidatív stressztől, kötődik a sérült gazdasejtekhez és megvédi azokat a további sérülésektől, valamint cinket szállít a veleszületett immunitás fenntartása érdekében. A vitellogenin az immunműködésben is részt vesz, nevezetesen a bakteriális és vírusos fragmentumok (immunkiváltó) transzportereként működik. A megnövekedett vitellogenin-génexpressziót összefüggésbe hozták a méhekben a vírustiterek csökkenésével.
A kezelések hatására nem történt jelentős változás. Nem találtak összefüggést a vitellogenin expressziós szintje és a vírusfertőzésre való fogékonyság között. A vitellogenin immunológiai és táplálkozási fehérjeként betöltött fontos szerepe miatt további vizsgálatokra van szükség annak fényében, hogy a vitellogenin expressziós szintjének változása milyen hatással lehet a méhek egészségére.
Bár a vizsgált természetes anyagok az adott kísérleti körülményeink között nem mutattak hatást a Varroa atka ellen, minden kezelést biztonságosnak találtak a méhek számára, mivel nem befolyásolták sem a kifejlett méhek népességének szintjét, sem a méztermelést. Ezenkívül a fahéj illóolaj és a fahéj–oregánó illóolajok keveréke képes volt a vitellogenin génexpressziójának fokozására.
Fontos tanulság, hogy a kis csoportlétszám (csoportonként négy méhcsalád) és a rögzített nagy csoporton belüli változatosság korlátozhatta az elemzések statisztikai erejét. Elképzelhető, hogy egy nagyobb csoportlétszám statisztikailag szignifikáns összefüggéseket tárhat fel a kezeléseket illetően.
Szerző: Bagóné dr. Vántus Viola
tudományos munkatárs,
PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet
