Az Egyesült Államokban rendkívül nagy mennyiségű földterületet – mintegy 780 millió hektárt, azaz a teljes terület 41%-át – használnak haszonállattakarmány-termesztésre, akár legelőről, akár takarmánynövény termesztéséről van szó. A kereslet pedig tovább növekszik, a mezőgazdasági területek elérhetősége, különösen a legelőké, csökken.
Egy Grōv Technologies nevű startup vállalat olyan 25 szintes, de csak 850 négyzetláb (79 m2) területet elfoglaló vertikálisfarm-rendszert épített föl, melyben annyi búzát vagy árpafüvet tud termeszteni, ami megfelel 35-50 hektár mezőgazdasági területnek.
A „fűgyárban” minden automatizált: egy robot 4 kiló magot ültet el minden tálcába, majd beküldi abba a rendszerbe, ahol érzékelők felügyelik a körülményeket, hogy az optimális növekedéshez biztosítva legyen a szükséges fény- és vízellátás az automatikus betakarításig. Az intenzív és kontrollált körülményeknek köszönhetően átlagosan hat és fél nap alatt a termés az állatok elé adható. A rendszert úgy tervezték, hogy önállóan működjön, anélkül hogy a gazdálkodónak további munkaerőt kelljen felvennie. A rendszert az üzemeltetési költségek minimalizálására is tervezték. A vállalat egyedi lámpái például nem adnak le hőt, elkerülve a nagy légkondicionálási költségeket, amelyek más beltéri gazdaságokban, vertikális farmoknál szükségesek.
A 2019-ben több száz tehénnel végzett korai tesztek során a tejüzem azt találta, hogy a takarmány táplálóbb a „szokásosnál”; a tehenek kevesebbet ettek, így pénzt takarítottak meg, miközben ugyanannyi tejet termeltek. Grōv becslése szerint a gazdálkodók számára három éven belül megtérülhet e technológiába való befektetésük. Az éghajlatváltozás előrehaladtával a beltéri termesztés segíthet csökkenteni a növekvő aszályok, hőhullámok, árvizek, szélviharok és egyéb szélsőséges időjárási körülmények okozta kockázatokat is.
