A virágok nagy része a beporzókra van utalva. Főként a repülő rovarokra, melyek szolgálatukért cserébe pollent vagy nektárt (esetleg mindkettőt) kapnak jutalmul. Ha bármilyen kis kertje van, akár csak egy erkélyládában is, érdemes átgondolni az ültetendő fajok listáját.

A Tennesse Egyetem professzora, Laura Russo a The Conversation oldalán osztotta meg kutatásának eredményét, mellyel

Ennek kiderítésére öt különböző területeken ültettek beporzó-barát virágokat egy 3×2 méteres területen. Ezek közül volt ami botanikus kertben, arborétumban, biogazdaságban és volt ami egy marhalegelő közepén került kialakításra. Mind az öt „kertet” 2019 márciusában ültették, és 18, az adott területen (Tennessee államban) őshonos évelő növényt tartalmazott három növénycsaládból: árvacsalánfélék, őszirózsafélék, pillangósvirágúak.

A virágzási idő alatt hetente egyszer meglátogatták az összes mintaterületet, és összegyűjtötték a virágra szálló rovarokat azonosítás céljából. Ehhez egy porszívóhoz hasonló szerkezetet használtak. Ezt a mintavételt három éven át ismételték hetente az összes „kertben”.

Arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a környezet hatással van-e a virágokat látogató beporzók számára és fajösszetételére. Ezért a kertek 50 méteres körzetében is vizsgálták a rovarokat.

Egy napraforgó (mely az őszirózsafélék közé tartozik) látogatói ugyanazok a fajok voltak függetlenül attól, hogy botanikus kertben vagy egy marhalegelő közepén nőtt.

Így érdemes menüt tervezni a beporzóknak

A legfontosabb szempont, hogy őshonos növényeket használjuk – vagy azok legközelebbi elérhető kertészeti változatát. A helyi rovarközösségek ugyanis ehhez alkalmazkodtak leginkább, és így érhetjük el a lehető legnagyobb változatosságot kiskertünkben.

Ennek oka, hogy mindhárom család más-más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, emiatt más rovarcsoportot vonz(hat). Például az őszirózsafélék vagy fészkesvirágzatúak (ahová a napraforgó is tartozik, de van több őshonos fajuk is, mint a cickafark, százszorszép, vagy a gyermekláncfű) általában nagyobb mennyiségű pollent és nektárt termelnek, és virágaik könnyen hozzáférhetőek.

Egyes rovarcsoportok azonban nem fogyasztják a nektárt, csupán a pollent. Őket segíthetjük a pillangós virágokkal, mint például a herefélék, csillagfürt, lednek, borsó- és babfélék. Ezeknek a növényeknek a pollenjének magas a fehérjetartalma, ami értékes táplálék. Bár ezen virágok esetében nehezebb hozzáférni a jutalomhoz, azok a rovarok, melyek képesek rá, sokkal több élelemhez juthatnak.

Az árvacsalánfélék közé tartoznak például a menták (és más fűszernövények is), melyekből számtalan változatot találunk kertészeti termesztésben, de léteznek őshonos fajaik is. Ez a család jellemzően nagy mennyiségű, cukros nektárt termel, mely szintén egy sor rovar számára jelent értékes táplálékot.

Egyre több kertészeti áruházban megtalálhatóak már az őshonos vagy épp beporzó-barát vetőmagok is, amikkel még könnyebb lesz segítenünk a visszaszorulóban lévő rovarokat. Ezzel pedig végső soron önmagunkat is védjük, hiszen beporzók nélkül búcsút mondhatunk a lédús gyümölcsök és zöldségek jelentős részének is.