0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Trópusi csemegék

A globális felmelegedés miatt egyre szeszélyesebb időjárás az embereknek és a természetnek egyaránt nehézséget okoz. Formálódik a környezetünk, átalakulóban vannak a klímazóna-határok, az évszakok és az élővilág jellegzetességei.

Minden porcikáját hasznosítják

Magasra kell mászni érte
Magasra kell mászni érte

A közönséges datolyapálma (Phoenix dactylifera) ehető, édes termését szinte mindenki ismeri, nálunk fő fogyasztási idénye az ősz és a tél. Az emberi táp­lálkozás történetében nagy jelentőségű termény. Származási helye bizonytalan, ősidők óta termesztik, a Közel-Keleten és az Indus völgyében évezredek óta a legfontosabb termények egyike. Egy tőről több törzse fejlődhet és 20 méter magasra is nőhet. Magja évszázadokig megőrizheti életképes­ségét!

A datolyának három terméstípusa létezik: puha, félszáraz vagy teljesen száraz. A termés minősége a különböző szénhidrátok arányától függ. Számos fajtáját termesztik. Irakban több mint száz fajtája ismert.

A datolyapálma szélmegporzású, a jó terméshez három nőivarú egyedre jut egy porzós. Amikor szélgépekkel segítik elő a megporzást, egy porzós egyed elég száz termő pálmához. A dugványozással szaporított példányok hamarabb fordulnak termőre, nagyobb termésűek és hozamúak, mint a magoncok. Egy kifejlett datolyapálma körülbelül 100 kilogramm termést hoz.

Konyhai felhasználása igen változatos, mivel az érett termés 80%-ban szénhidrátot tartalmaz, de fehérjékben, rostokban és nyomelemekben is igen gazdag. Gyakran felhasználják desszertek készítéséhez, de a híres marokkói egytálételekben (tajin) is szerepel, a Kanári-szigeteken még igen finom kecskesajtos-datolyás pizzát is lehet kapni. Az USA-ban közkedvelt a datolyakenyér, a mi karácsonyi gyümölcskenyerünkhöz hasonlít. Aszalva, csokival bevonva, de mandulával, dióval, kandírozott citrusok héjával, marcipánnal töltve is forgalmazzák.

Konténerbe gyűjtik a datolyát
Konténerbe gyűjtik a datolyát
A virágzatokat díszként, a terméses ágakat pedig seprűnek használhatjuk. Egyébként a virágai is ehetők, a bimbókat salátaként fogyasztják.

A pálma megcsapolásával kinyert nedvből datolyaszirupot (méz helyettesítésére), cukrot, ecetet, alkoholt készítenek, sőt egy alkoholmentes pezsgőhöz hasonló italt is, amelyet az iszlám országokban ünnepeken isznak. A beérett levelekből kunyhót, matracot, kosarat, legyezőt, kalapot, kötelet, halászcsónakot, méhkaptárat készítenek. A fiatal levelek megfőzve zöldségként fogyaszthatók. A legnagyobb datolyatermesztő Egyiptom, Szaúd-Arábia, Irán, Algéria, Irak és Pakisztán; a FAO-adatok szerint 9 millió tonna a világ termése összesen.

Mintegy 15 faja ismert, közülük a kanári datolya (Phoenix canariensis) nagyon mutatós, de termése kevésbé ízletes, a törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii) pedig téliesíthető, szobanövényként is ismert.

A kanári datolyapálma ipari felhasználásra is alkalmas volt, a gyarmatosítás korában az állományát megritkították. Inkább takarmány-, ipari és kézműves felhasználása a jellemző, ismét telepítik ültetvényekben.

Olajban gazdag

Az avokádó (Persea americana) örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10-20 méter magas fa. Közép-Amerikában honos; időszámításunk előtt 5000 évvel már termesztették. A 18. század vége óta a trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik. A meleg égövi országokon kívül piaci termékként csak néhány évtized óta népszerű. Európában is gyorsan nagy gazdasági jelentőségre tett szert. Termesztésével főleg az USA-ban, Mexikóban, a Karib-tengeri szigeteken, Brazíliában, Új-Zélandon, Izraelben és Dél-Afrikában foglalkoznak.

2022-ben az avokádót félszáz országban termesztették, az éves termésmennyisége meghaladta a 12,3 millió tonnát.
Az avokádó 4-6 évesenfordul termőre
Az avokádó 4-6 évesen fordul termőre

Szórt állású levelei 8-25 centiméter hosszúak, a kis virágok a levélhónaljakban és a hajtásvégeken elágazó, ernyő­szerű virágzatokban fejlődnek. A virágtakaró sárgászöld lepellevelekből áll. Termését aligátorkörtének is nevezik, körte alakú vagy gömbölyded, vékony bőrnemű héja zöld, vörösesbarna vagy feketés, fényes, sima, ráncos vagy érdes felületű. A világoszöld, fehér vagy sárgás terméshús vajhoz hasonló állagú, gyengén dióízű; könnyen elválik a héjtól és az 5-7 centiméteres kemény kőmagtól is.

Az avokádófa olyan területeken termeszthető, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 13 °C-ot; a növény állítólag mínusz 6 °C-ig fagytűrő. Sok fajtáját termesztik, magról vagy dugványokkal szaporítják; oltják is. A fák 4-6 éves korukban fordulnak termőre. Fajtától függően évente 5-20-100 kilogramm termést hozhatnak.

Fogyasztásához a termést fel kell vágni vagy törni, a kőmagot pedig el kell távolítani; a lágy terméshús nyersen, ízlés szerint fűszerezve fogyasztható. Kiváló krém vaj helyett pikáns szendvicsekhez. Az avokádó szigorúan tilalmas a kutyák számára!

Vajhoz hasonló olajos húsátkönnyű kikanalazni
Vajhoz hasonló olajos húsát könnyű kikanalazni

Többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. B-vitaminjai segítik az agysejtek alváshormon- (melatonin-) termelését. Délkelet-Ázsiában és Hawaiion a terméshúst cukrozva vagy édes gyümölcslével keverve fogyasztják, az USA-ban jégkrémet és tejes italokat készítenek belőle. Az érett termésekből sok A-, B1-, B2-, C- és E-vitamint tartalmazó, jól eltartható olajat préselnek, amit a kozmetikai iparban és étkezési célokra is használnak.

A kőmag tejszerű nedve a levegővel érintkezve vörösre színeződik, ezért az indiánok tintának, textilfestéknek használták. Az avokádó szép, vörösesbarna fáját használják építkezésekhez, bútorok készítéséhez, fafaragásokhoz.

Régóta ismert afrodiziákum, ami valószínűleg nem annyira hatóanyagainak, mint inkább a gyümölcs sajátos külsejének köszönhető. Magas olajtartalmánál fogva kiválóan alkalmas a kiszáradt bőr ápolására, általában érzékeny bőrre ajánlják. Segíti az ekcéma megelőző és tüneti kezelését. Jótékonyan hat az ízületi fájdalmakra és csökkenti a koleszterinszintet.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: