A méhek rendszeres ellenőrzésén és a műhelymunkán kívül azonban ilyenkor végezhetjük el a szezon megtervezését. De lássuk kissé részletesebben, mik ilyenkor a méhész teendői:
- A méhek telelésének ellenőrzése
Ha lakóhelyünkön vannak a méhek, akkor legalább hetente nézzünk rájuk kívülről; ha máshol tartjuk őket, legalább két-három hetente menjünk ki hozzájuk, hogy minden rendben van-e. Nem sodorta-e le a kaptártetőt a szél, nincsenek-e felborulva a kaptárak, méhhullák a kijáróban, nem fújta-e be a kijárót a hó.
- De a telephelyre minden jelentős időjárás változás esetén menjünk ki (viharos szeles idő, hirtelen havazás, lehűlés stb.). Ha jó viszonyban vagyunk a közelben lakó helyiekkel, megkérhetjük őket, hogy ha valami furcsát észlelnek (felborult kaptár, lesodort kaptártető stb.), szóljanak nekünk.
- Továbbiak
Január végén, február elején a fészek szigetelők betétele. Január végén, február elején beindul a fiasítás, ilyenkor érdemes lefedni őket (nájlon, gyékény, karton). A méhek a fürtöt fűtik, és ezt nagyon gazdaságosan teszik, de mihelyt beindul a fiasítás, nagy szükségük van szigetelésre is, hiszen fokozott hőfejlesztésbe kezdenek.
- Műhelymunkák: kaptárak felújítása, keretszegezés, drótozás, viaszolvasztás; (a műlépezés még korai, hiszen a hőmérsékletváltozásban, mire beadjuk a műlépeket, deformálódhatnak).
- Lépkészlet karbantartása: kénezése, ellenőrzése, fagyasztása, ózongenerátorozása.
Kaptárbontás télen az ellenőrzéshez?
Míg korábban alapszabály volt, hogy nem bontunk kaptárt télen, ez kissé módosult mára, hiszen például a téli varroa-zárókezeléshez, a módszertől függően le kell vennünk a kaptártetőt. Természetesen továbbra sem szabad ilyenkor háborgatni a méheket, főleg a külső jelekre hagyatkozzunk: a kijáró ellenőrzésére, az esetleg lehulló méhek kijáróból való kiseprésére, vagy a higiénikus alj szemrevételezésére. Egy gumicsővel a kijárón keresztül hallgassunk bele a kaptárba.
Ha valamilyen oknál fogva szükséges fentről is rájuk nézni, mert nem halljuk a gumicsövön a zsongásukat, esetleg túl hangosak, vagy túl sok a lehullott méh a kijáróban, tegyük ezt óvatosan, hogy megállapítsuk az okot: ami lehet élelemhiány, rossz élelem, cickány, egér, esetleg külső háborgató (állat, ember).
Természetesen igyekezzünk pontosan megállapítani az okot, ha lehetséges, és orvosoljuk: lepény beadásával, a rágcsálók fészkének eltávolításával stb. A kijárót elzáró méhhullákat seperjük ki a kijáróból. Ez még a fentieken kívül utalhat a rossz élelemre, amit késő ősszel mézharmatból hordhattak be. Ilyenkor is érdemes cukorlepénnyel pótolni, bár nem biztos, hogy a család megmenthető. Ha sok az elhullott méh, érdemes mintát venni és elküldeni egy laborba! De mi is nagyító, vagy mikroszkóp alá tehetjük a méheket, ha értünk az alapokhoz – nosema, esetleg atkák a méhek lemosás után, házilag is megállapítható okok!
Ennek az időszaknak a méhészeti teendőit a tervezéssel folytatjuk hamarosan!
Ajánljuk még:
