A többcsöves hibridek sikere

Mindezt magas tőszámmal, precíziós termelési technológiával, jelentős gépesítéssel, műtrágyázással és vegyszerhasználattal a jó terméseredmény érdekben. A klíma azonban ennek korlátot szabott, így rövid időn belül kijelentették, hogy Dél-Afrika többsége nem alkalmas kukorica termesztésére. A közel 64 millió lakosnak azonban szüksége volt kukoricára, méghozzá fehér, puliszkakukorica! A búr farmerek folytatták az extenzív termelést, a nemesítőcégek pedig ehhez igazodtak, miként a United Seeds is.

A Bayer-Monsanto is ezt az utat választotta két helyi nagyvállalat megvásárlásával, amelyeknek nemesítési gyakorlatát folytatva az itteni igényekhez alkalmazkodó, többcsöves hibrideket állítottak elő, elfoglalva ezzel a piac nagyját. Erre a Corteva-PHI azzal válaszolt, hogy horribilis összegért megvették a helyi Pannar Seed céget, azóta előttük is megnyílt az extenzív piac.

Az európai kukoricanemesítők, köztük a magyarok is az intenzív hibridek előállítására koncentrálnak, az amerikai gyakorlatot követik. Talán nincs is arra rálátásuk, hogyan lehetne ezt másként csinálni, inkább abban reménykednek, hogy ők is képesek hasonló intenzív hibrideket előállítani. Ez néha sikerül, de az eladás újabb összetett és nehéz feladatot gördít eléjük, mert szinte lehetetlen megverni a világ vezető cégeit abban, amiben a legjobbak.

Egyre több jel mutat arra, hogy a gyorsan dráguló költségek és a klimatikus viszonyok romlása miatt ez a módszer válságba kerülhet az Egyesült Államokban is.

Előnyösebb hibridek

Dél-Afrikában körülbelül 2 millió hektáron alacsony, 18-40 ezer tőszámmal vetnek a farmerek kukoricát, mert az hosszabb távon több profitot hoz, mint az egycsövű intenzív hibridek. Ráadásul viszonylag gyakran számolni kell az alacsony termés lehetőségével, sőt a teljes kipusztulással is. Stresszes években a 2,5-3 tonnás termés már fedezheti a közvetlen ráfordítást, hiszen azokban az években magasabb az ár is – ez történt a 2023–24-es szezonban, amikor körülbelül 1 millió hektáron kipusztult a kukorica. Az alacsony befektetés elvesztése könyebben elviselhető a búroknak.

Dél-Afrikában viszonylag jelentős mértékben, több mint 760 ezer hektáron öntöznek, aminek mintegy felén kukoricát, búzát, árpát vetnek vetésforgóban. Ez sokkal biztonságosabbá teszi a termesztést, itt is intenzív hibrideket használnak, köztük a nemrég világcsúcstartó P1197-est is. Ennek eredményeként előfordul, hogy a betakarítás során akár 24-25 tonna/hektár termést is elkönyvelhetnek a termelők.

Az esőre alapozott kukoricatermesztésnél a 10-12 tonna/hektár már nagyon jó mennyiségnek számít – ezt a hozamot gyakran el is érik a magasföldi, csapadékosabb területeken. Az ország többi részén pedig, ami körülbelül 2 millió hektárt jelent, az 5-6 tonna már jónak számít, ami az alacsony ráfordítás miatt több tonnányi profitot jelent, de jó évben akár 10 tonna körüli termés is előfordulhat. Ugyanakkor a teljes kipusztulás is bekövetkezhet. A United Seeds hibridjeit is ilyen viszonyokra tervezeték. Egy-egy kiemelkedő évben harmincezres tőszámmal minden növényen két-három cső képződik. Ráadásul a csövek flexibilisek, vagyis a cső meghosszabbodik, megvastagszik, ezáltal jóval nagyobb termést adnak le. Egy-egy cső akár meg is dupplázódhat.

Az amerikai nemesítők is a nagyobb, de determinált típusú csövet növesztő hibrideket keresik. Nekik az a céljuk, hogy egy magból közepes-nagy cső legyen. A jó terméshez sok magot használnak fel. Első hallásra ez a mennyiség nem tűnhet jelentősnek, ezen alapul a vetőmagcégek bevétele. Nekem mindig azt mondták, ha 180 grammnál nehezebb (lemorzsolt, száraz súly) egy cső, akkor túl alacsony volt a tőszám, többet kellett volna vetni.

Több amerikai cég is komolyan érdeklődik az extenzív (búr) módszer iránt. A multik már ismerik, de amíg lehet, visszatartják, nem szívesen vezetnék be Amerikába vagy az EU-ba.

Az alacsony tőszámú vetések nemcsak a kevesebb vetőmag használata miatt olcsóbbak, hanem az egyszerűbb talajművelés (minimum, vagy 0 tillage), a jóval kevesebb műtrágya-felhasználás és a visszafogott vegyszerezés miatt is. Bár a magas fokú gépesítés Dél-Afrikában is jellemző, de a precíziós módszereknek kevesebb vagy nincs jelentősége az alacsony tőszám és a jobban alkalmazkodó, kompenzáló hibridek kapcsán. Nincs szükség precíziós vetésre, mert az extenzív hibrid egyenetlen tőszám esetében is ugyanannyit terem, mint a kiegyenlített. A műtrágya mennyisége attól függ, hogy mennyire hiányos a talaj tápanyagtartalma. Cél egy minimum feltöltöttségi szint megtartása, amit szükség esetén fejtrágyázással kiegészítenek. A „túladogolt” műtrágya száraz évben nemcsak fölösleges, de terméscsökkentést is okozhat. Kevésbé csapadékos időszakokban magas lesz a talajnedvesség sótartalma, ami károsítja a gyökereket, így a növény nem tudja fölvenni a szükséges tápanyagokat.