Barla-Szabó Gábor 2025-ben ünnepelheti ötvenéves pályafutását mint vetőmagkutató és kukoricanemesítő. Az ötven évből több mint harminc évet Dél-Afrikában dogozott, amely időszak alatt világossá vált számára, hogy az ottani klimatikus és időjárási körülmények között nem működik jól a világszerte preferált amerikai intenzív termelési rendszer. Ehelyett alacsony tőszámra alkalmas extenzív hibrideket fejlesztettek ki, amivel jelentősen javult a vetések stressztűrése, alacsonyabb lett a termelés önköltsége, miközben javult a termés biztonsága és jövedelmezősége.
Dél-Afrikában a búr farmerek több millió hektáron sikeresen használják a klímához igazodó extenzív termelési módszert. E kérdésekről és az életpályáról is beszélgettünk Pretoriában élő Barla-Szabó Gáborral.
Életpályája főbb állomásai
Barla-Szabó Gábor a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett 1975-ben. 1975–1982 között az Országos Vetőmag Felügyelőségnél (OVF, ma NÉBIH) a vetőmagvak csírázóképességével és vigorával, életrevalóságával foglalkozott. 1982-ben a Kertészeti Egyetem Nemesítési Tanszékének adjunktusa volt. 1983-ban a Martonvásári Kutatóintézetnél aspiráns, majd tudományos munkatárs, kandidátus. 1989-ben egy akadémiai ösztöndíjjal tanulmányútra ment az Egyesült Államokba. A vetőmagvizsgálat területén elért eredményei alapján meghívásokat kapott több nagy nemzetközi cégtől, hogy előadásokat tartson. Az USA-ból visszatérve folytatta a munkáját Martonvásáron. Az ISTA (Nemzetközi Vetőmagvizsgáló Társaság) kongresszusán tartott előadására fölfigyelt egy professzor, akinek révén Dél-Afrikába kapott kutatói állást.
1993 elején a családjával úgy döntöttek, hogy Dél-Afrikában maradnak. 1993 augusztusától a Pioneer cég szubszaharai térségének minőségbiztosítási menedzsere lett. Valamennyi minősítési kérdés, a szülői alapanyagok koordinálása, a hibrid-előállítás, -feldogozás, -raktározás és az ISO-rendszer, valamint a farmerek panaszainak a kezelése tartoztak feladatai közé. 2002-ben a Syngenta Kft. Afrika Kutatási és Termelési igazgatót keresett, amely pozíciót sikeresen megpályázott. 2004 végén kilépett a Syngenta Kft.-től, és 2005 elején két társával együtt saját céget alapított United Seeds néven, aminek kutatási és termelési igazgatójaként a mai napig aktívan dolgozik.
Dél-Afrika mezőgazdasági területeinek körülbelül 65-70 százalékán nagyüzemi termelés folyik, a földbirtokok a piacra termelő farmerek tulajdonában állnak. Ezek többségükben fehér anglo-búr farmerek. A területek maradék 30-35 százalékán afrikai családi kisgazdaságok termelnek. Az elmúlt években a politika erős nyomást gyakorolt arra, hogy a nagy gazdaságokat a búr farmerek átadják a kisgazdaságoknak. Az Afrikai Farmer Egyesület statisztikája alapján az elmúlt 28 évben 18 millió hektár föld cserélt gazdát ennek eredményeként. Az egyesület korábban megjelentett nyilatkozata szerint azonban
Bár erős a politikai nyomás a földek elvételére, de az élelmiszer-termelés tragikus összeroppanása Zimbabwében elrettentő példának látszik, és ez visszatartja az államosítástól a politikusok többségét.
Dél-Afrikában a klíma rendkívül szélsőséges és kiszámíthatatlan. Az elmúlt négy-öt évben a 2022-es magyar aszályhoz hasonló az időjárás, míg korábban kedvezően csapadékos volt. Évente 2,5-3 millió hektáron vetnek kukoricát a nagy farmok, ebből több mint 2 millió hektár az extenzív, alacsony tőszámú vetés. Dél-Afrikában a kukorica rendkívül fontos növény, a lakosság egyik alapélelmiszere. Szinte mindenki mindennap fogyaszt kukoricapuliszkát, aminek itt pap a neve.
