Az utóbbi években a hazai növénytermesztés nagyobb mértékben változott, mint az előző harminc évben. Ennek okai rendkívül összetettek, és magukba foglalják az agronómiai, műszaki-technikai és ökológiai feltételek változása mellett az ökonómiai, kül- és belpiaci viszonyok jelentős mértékű átalakulását. Míg a korábbi évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés agronómiai és gazdasági szempontból is a hazai mezőgazdaság húzóágazata volt, addig az elmúlt néhány évben számottevően lecsökkent mind az agronómiai, mind az ökonómiai hatékonysága. Drasztikusan drágultak a szántóföldi növénytermesztésben felhasznált inputok, miközben az előállított növényi termékek árai csak mérsékelten növekedtek, valamint jelentős volatilitást mutattak.csemegekukorica
Ezen kedvezőtlen környezeti, agronómiai, ökonómiai feltételek között

Az egyik lehetséges kitörési pont a szántóföldi zöldségnövények termesztésének fejlesztése lehet. Ezen növények között a két legfontosabb faj a csemegekukorica és a zöldborsó. A csemegekukorica különleges helyet foglal el a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban. Évente mintegy 30-35 ezer hektáron termesztik, és agrotechnikai, ökológiai érzékenysége lényegesen meghaladja a takarmánykukoricáét. Termesztése annál sokkal nagyobb szakértelmet kíván, valamint sokkal jobb környezeti feltételek esetén lehet sikeres. A hazai csemegekukorica-termesztés nagyfokú területi koncentrációt mutat. Ez azt jelenti, hogy a vetésterület mintegy 60 százaléka Hajdú-Bihar vármegyében található, elsősorban öntözött feltételek között.
A hazánkban megtermelt csemegekukorica mintegy 90 százaléka nemzetközi piacokon talál vevőre. A betakarított mennyiség 75-80 százalékát a konzervipar, 20-25 százalékát pedig a fagyasztóipar dolgozza fel. A korábbi években mind a konzerv-, mind a fagyasztott csemegekukorica nemzetközi piacán hazánk a 2-4. helyet foglalta el, amely jól mutatja ezen növénytermesztési ágazat fontosságát.
Szoros együttműködésben csemegekukorica
A piac és a feltételek változása indokolttá tették, hogy olyan kísérletsorozatot végezzünk, amelynek eredményei segíthetik a csemegekukorica termesztéstechnológiájának megújítását, továbbfejlesztését. Ugyanakkor kísérleteinkben – éppen a lakosság étkezési-táplálkozási szokásainak változása miatt – nemcsak a csemegekukorica termésmennyiségében, hanem a termésminőségben bekövetkezett változásokat is nyomon követtük. A csemegekukorica ugyanis élettani szempontból kitüntetett fontosságú fitonutrienseket (lutein, zeaxantin) tartalmaz, melyek igen fontos szerepet játszanak az emberi látásban.
A szabatos, kisparcellás szántóföldi kísérleteket 2021–2023. években csernozjomtalajon végeztük a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén. Emellett kísérleteket állítottunk be térségünk három jelentős csemegekukorica-termesztő gazdaságában (Hajdúszoboszló – Irrifarm Kft., Hajdúböszörmény –Formula GP Kft., Kaba-Nádudvar – Geo-Terra ’96 Kft.).
Ennek folytatásaként olyan komplex csemegekukorica-modellkísérletet állítottunk be tavaly, amelyet a korábbi évek tapasztalatainak, következtetéseinek felhasználásával terveztünk és valósítottunk meg. A projekt keretében szorosan együttműködtünk a Debreceni Egyetem Agrárműszerközpontjával, ahol a kisparcellás és nagyüzemi kísérletekből származó csemegekukorica-minták kémiai analízisét (lutein, zeaxantin) végezték el (megfelelő akkreditáció birtokában).
A projektben résztvevő Fitopedon Kft. a látóképi és üzemi kísérletekben – a megfelelő kezelésekben – egyaránt olyan szenzorokat helyezett el, amelyek folyamatosan mérni tudták a növénytermesztési térben lezajló dinamikai folyamatokat mind a mikroklimatikus térben, mind a talajban. A projektnek hangsúlyos részét képezték a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai Intézetében megvalósított állatetetési kísérletek, melyekhez az etetési alapanyagokat a látóképi kísérletek közösen meghatározott kezeléseiből származó csemegekukorica-minták adták. Ezekhez a kísérletekhez szorosan kapcsolódtak az élettani, farmakológiai vizsgálatok, melyek célja annak megállapítása volt, hogyan befolyásolja az eltérő fitonutriens (lutein, zeaxantin) tartalmú csemegekukorica-táplálék a kísérleti állatok élettani folyamatait, szűkebb értelemben a látással kapcsolatos fiziológiai folyamatokat.
A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen végzett szabatos, kisparcellás kísérletekben meghatároztuk az ökológiai (időjárás), a biológiai-genetikai (hibridportfólió-kialakítás) és az agrotechnikai elemek (tápanyagellátás, vízellátás, vetésidő, herbicidhasználat, levéltrágyák és növekedésszabályozó anyagok) hatását a csemegekukorica termésmennyiségére és minőségére.