A United Seeds piaci helyzete
Cégünk létrehozását követő első öt évben a fő célunk az új hibridek kifejlesztése volt, de a bevételek részben sem fedezték a költségeket. Fizetést senki nem kapott, a megtakarításokból, külsős munkákból és szakmai tanácsadásból tudtunk megélni. Az első átütő sikert a 2010-ben előállított és bejelentett US9610 hibriddel értük el. Ennek 50 százalékát a GK Szeged Intézettől kapott genetikai anyag adta. Ez az úgynevezett GK25 apai SC anyag rendkívül jól kombinálódott a mi vonalainkkal, így a mai napig szerepel a hibridjeinkben. Több éven keresztül ez a hibrid nyerte az országos nagyüzemi kísérletek többségét. 2011–16 között verhetetlen hibrid volt.
Jó évben pedig több csövet fejlesztett, és az alacsony tőszámot nagyméretű csőszámmal pótolta, amivel versenyképes termést és magas profitot produkált. Ma is az ország legstrapabíróbb hibridje.
Az utóbbi 5-6 évben a US9614 vette át a legjobban eladható hibrid szerepét, amit már azzal mérnek a marketingesek, hogy egyes farmerek nagy mennyiséget, akár ezer zsákot is rendelnek. Újabban a nemesítési irány a GMO-fejlesztésre koncentrálódik, így a fehér US9749BR, valamint az US9751BR és a két sárga hibrid, az US9686R és az US9692BR nagyobb mennyiségben kelt el. Ezek még a Bayer-kooperáció termékei, de az idei kísérletekben már a saját GMO-hibridjeink is szerepelnek. Az országban jelenleg kb. 85 százalékban termelnek GMO-s kukoricát, míg a szója aránya 95 százalék feletti.
Legújabban az US9650 nyeri a kísérleteket, ami már teljesen saját nemesítésű. A United Seeds a mai napig nem nevezhető nagy vetőmagcégnek, de már régóta meghatározó szerepet harcolt ki a piacon. A nagy multinacionális társaságok mögött, a második sorhoz tartozik. A Limagrain Kft. vagy a Syngenta Kft. közvetlen versenytársaknak számítanak. Az eladásaink évente 15-25 százalékkal nőnek, különösen az elmúlt 3-4 évben gyorsultak fel, az idén 28 százaléknál tartanak.
A BR kombinált génnek nemcsak a gyommentesség köszönhető, hanem a molykártételt is kizárja. Ezzel jóval kevesebb, így olcsóbb vegyszeres kezelést igényel, aminek köszönhetően kisebb a környezetszennyezés mértéke.
A búr farmerek soha egy fillér támogatást nem kapnak, pedig ők látják el az országot élelmiszerrel. Az állam próbálja a kis farmerek részesedését elősegíteni, de az elmúlt 30 évben ez nem sikerült. Az egész kontinens igénye lenne egy, a téeszekhez hasonló termelési együttműködés.
Kapcsolat Magyarországgal
Kapcsolatot tartok a kukoricanemesítőkkel, vetőmagos szakemberekkel, így a martonvásári kutatóintézet és a szegedi GK nemesítőivel, valamint a debreceni és a gödöllői egyetem szakembereivel. A MATE Egyetemtől címzetes egyetemi tanári kinevezést kaptam.
Magyarország klímája jelentősen átalakult az elmúlt 20-25 évben. Az utóbbi néhány esztendőben már nincs olyan nyár, amikor ne lenne egy forró, aszállyal terhelt időszak. Ezek a periódusok pedig nagymértékben meghatározzák a termelési szinteket.
A fő baj az, hogy a költségek nagyon felmentek, drágák a gépek és a fenntartásuk, az üzemanyag, a vegyszerek, a vetőmag, igazából bármit csinál a gazda, az sokba kerül. Más oldalról a termés nem emelkedik, a termény ára sem. Összességében egy átlagos vetés, művelés költsége 8-10 tonna termés árába kerül. Egy hektáron 450-500 ezer forint költség mutatkozik, ezen a szinten alig lehet profitot elérni a kukoricával, még jó évben sem. Tehát van jelentősége annak, hogy kevesebbet kell vetni, és alkalmazni azokat agronómiai, agrotechnikai innovációkat, amelyek segítik a szárazság- és stressztűrést. Ennek együtt kell haladni a költségcsökkentéssel.
A United Seeds hibridjei FAO 700- és 800-asok. Ezeket Magyarországon nem lehet termelni, mert túl hosszú a tenyészidejűek és lassú a vízleadásuk. Az elmúlt három évben végeztünk kísérleteket Magyarországon, és az eredményeink alapján kiderült, hogy ami Dél-Afrikában korai és többcsövű, az Magyarországon nem lesz az, többször csak egycsövű lett. Első lépés tehát ennek a tulajdonságnak a stabilizálása, mert enélkül esély sincs arra, hogy érdemes legyen alacsony tőszámú hibrideket vetni Magyarországon.
