A gyakorlati példákat látva, a vertikális integráció azonban leginkább önmagában jár számos előnnyel a piaci szereplők számára. Az ipari zöldségtermelés vagy a baromfiágazat jó példákkal szolgálhatnak a vertikális integrációra. A sertéságazatban is vannak jól működő integrációs modellek. Ezek a hazai jó gyakorlatok mintául szolgálhatnak ennek az együttműködési modellnek az elterjesztéséhez, ösztönözve ezzel az értéklánc alapú kooperációt a magyar mezőgazdaságban.

Érdekes vizsgálni, hogy a beruházásokhoz  a vállalkozások önereje rendelkezésre áll-e ebben a gyakran változó gazdasági környezetben

– A pályázati felhívások szűrőfeltételei kizárják a finanszírozási szempontból bizonytalan vállalkozásokat. Ez erősebben érvényesül az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó pályázati felhívásoknál, és a szakmával való megállapodás alapján kicsit enyhébben a mezőgazdaság esetében, hiszen az elmúlt években nagyon nehéz időszak volt a termelésben.

Remélhetőleg a vállalkozások is felelősségteljesek abban a tekintetben, hogy ha valaki egy beruházási pályázati felhívás keretében több száz millió vagy több milliárd forintot igényel, akkor azt úgy teszi, hogy annak a finanszírozását saját erőből, banki hitelből vagy bármilyen más forrásból, de meg tudja oldani.

Fontos elem, hogy a rendszerben 25 százalékos biztosítékmentes előleg igénybevételére van lehetőség egy projekthez. Vagyis egy több elszámolási mérföldkőből felépített, hosszabb projekt megvalósításához kapcsolódóan el lehet indítani a beruházást egy igénybe vett előleggel.

A gyakorlatban egy beruházás esetében a kapcsolódó hitel 3-4 évig kamatmentes lehet egy beruházó, gazdálkodó számára. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések biztosítják azt, hogy csak olyan projektekre adjunk forrást, amelyeket meg is valósítanak.

A kamattámogatási konstrukció kialakítása során szoros együttműködés volt az ágazatot finanszírozó hitelintézetekkel. A pályázati felhívásokat úgy állítottuk össze, hogy a finanszírozható projektek és a stabil pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások kerüljenek előnybe. Ennek köszönhetően olyan projektek kapnak majd támogatást, amelyek megfelelő banki finanszírozással kiegészülve, a vissza nem térítendő támogatással együtt modern, versenyképes kapacitásokat hoznak létre a magyar mezőgazdaságban.

Idén melyek a fő stratégiai irányok?

– A tavaly megjelent 30 pályázati felhívás mellett legalább ugyanennyi további, gyakran az eddigiekhez képest speciálisabb pályázat előkészítése is folyamatban van, ezeket meg kell jelentetnünk. Ezen belül kifejezetten hangsúlyos  a fiatal gazda és a gazdaságátadási program elindítása. Emellett kiemelten  fontos a már beadott pályázatok mielőbbi elbírálása és a döntések meghozatala, hogy a projektek megvalósítását el tudják kezdeni a vállalkozások. Szeretnénk, ha a termelővédelmi csomag gyakorlatba történő átültetése megvalósulna. Ezen a téren a jogszabályok betartatása és az edukáció kiemelt fontosságú, valamint ösztönözni kell a piaci szereplőket a szabályok gyakorlati adaptálására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiemelten fontos a gazdálkodók tájékoztatása és a velük való párbeszéd, ez elengedhetetlen a változó körülményekhez való sikeres alkalmazkodásuk érdekében.

A gazdálkodóknak számos eszközzel kellene rendelkezniük az alkalmazkodáshoz, de sokan nem ismerik ezeket, vagy nem látják, hogyan tudnák alkalmazni azokat saját gazdaságukban. A 2024-es évben tapasztalt toxinos kukorica jó példa a klímaváltozás okozta oldalági, de annál fajsúlyosabb technológiai és növényvédelmi feladatokra, amelyekkel szintén foglalkozni kell. A gazdálkodóknak információra van szükségük a megelőzésről és a kockázatok csökkentéséről. Emellett természetesen a toxinvizsgálatok gyakorlatának termelői szemmel átláthatóbbá tétele szintén fontos feladat.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás természetesen számos területet érint, mint például a fajtaválasztást, a vetésszerkezetet, a talajművelést vagy éppen az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági területekhez kapcsolódó alkalmazását. A gazdálkodóknak a jelen problémáinak kezelése mellett a jövőbeni kihívásokra is fel kell készülniük. Az edukáció és a gazdálkodói együttműködések, a tapasztalatcsere elengedhetetlen a problémák megoldásában. A szakmának és minden érintettnek intenzív kommunikációval, információátadással és szemléletformálással kell segítenie a gazdálkodókat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.