Az államtitkár beszélt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fontosságáról, kiemelve a vízgazdálkodás, a vetésszerkezet és a talajművelés kérdését. Kitért a generációváltás, a gazdaságátadás nehézségeire és az ösztönző intézkedésekre, valamint a termelői integráció előnyeire és a vertikális együttműködések támogatására.
A kormányzat több törvényt is hozott a magyar gazdálkodók segítése érdekében. Egyike ezeknek az öntözéses gazdálkodásról szóló szabályozás.
– Az elmúlt években az öntözés és a vízgazdálkodás kiemelt fontosságúvá vált a magyar mezőgazdaságban. Az e téren folytatott munka fontos mérföldköve volt az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény és annak 2020-ban elfogadott végrehajtási rendelete, melyek fő célja a termelői öntözési beruházások ösztönzése és a kapcsolódó szabályozási környezet javítása volt.
A víz kérdésében két fő irányvonalat követ a szaktárca. Egyrészt a vízkészlettel rendelkező gazdálkodók támogatása az öntözéssel kapcsolatos beruházási projektek megvalósítására. A másik az öntözési lehetőséggel nem rendelkező területeken gazdálkodók számára olyan ösztönzők biztosítása, amely esetükben a talajnedvesség megőrzését és a terület vízmegtartást segíti elő. A Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1200 termelői vízgazdálkodási projektet támogattunk, ami 32 ezer hektárnyi öntözött terület bővülését és a régi infrastruktúrák felújítását eredményezte. Kevéssé ismert, de fontos tény, hogy az öntözhető területek nagysága hazánkban, az intézkedéseknek köszönhetően, 2018 óta 47 százalékkal nőtt, elérve a 229,5 ezer hektárt.
Azt gondolom, hogy ma már a felelős vízügyi szakemberek többsége is egyetért abban, hogy a vízmegtartásra kell fókuszálni, és egyre több jó megoldás fog születni ezen a téren. A gazdálkodóknak is fontos feladatai lennének a vízmegtartásban, például az e szempontból okszerű földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazása.
A homokhátság esetében több vízpótlási projekt tervezése megtörtént, ezekhez a rendkívül költséges projektekhez még meg kell találni a megvalósításhoz szükséges finanszírozási forrásokat. Fontos azonban kiemelni, hogy a gazdálkodóknak is alkalmazkodniuk kell a vízhiányos körülményekhez, és olyan kultúrákat kell választaniuk, amelyek jobban viselik a nyári vegetációs időszakban pusztító szárazságot.
Másik jelentős törvényileg ösztönzött folyamat a gazdaságátadás. Ezen a téren milyen előrelépések látszanak, a várt hatást elérte a szabályozás?
– A gazdaságátadás szabályozása úttörő jellegű Magyarországon, az Európai Unióban is kevés példa akad rá. A törvény célja, hogy a gazdaságok átadása még a gazdálkodó életében megtörténjen, elkerülve a nehézkes és elhúzódó öröklési folyamatokat. A gazdaságátadási szerződéssel a föld, az ingóságok, a hitelek, a támogatási jogosultságok és minden más, az üzemhez kapcsolódó vagyonelem egyszerűbben átadható. Ezáltal az adminisztráció nem jelenthet akadályt a generációváltásban. A tudatos előregondolkodás lehetőségét teremtettük meg ezzel.
Sokan várják a gazdaságátadáshoz kapcsolódó támogatási konstrukciókat. Ezek a pályázatok teljesen újak, ezért a kidolgozásuk a tervezettnél lassabban halad.
A gazdaságátadási törvény végrehajtási rendelete nemrég jelent meg, amely további pontosításokat és egyértelműsítéseket tartalmaz. A cél továbbra is az, hogy minél több érintett gazdálkodó éljen ezzel a lehetőséggel, ez valóban a generációváltást szolgálja.
A termelővédelmi csomag a vertikális integráció létrehozását ösztönzi. Hogy látja, van erre nyitottság a termékpályák szereplői részéről?
– Ezzel a törvénnyel az erre irányuló lehetőséget kívántuk megteremteni. A magyar agráriumnak van egy strukturális alapproblémája: az együttműködési készség történelmi tapasztalatoknál, szociális és gazdasági okoknál fogva alacsony szinten van mind a termelők között, mind pedig az értékláncban. Ugyan vannak jó példák, sok ágazat ilyen típusú vertikális integrációban működik most is, már hosszú évek óta.
A termeltetői együttműködés most létrehozott, új jogintézménye lehetővé teszi a termelők és feldolgozók számára, hogy jogilag egyértelmű viszonyrendszerben működjenek együtt. A termeltetői szerződés meghatározott kereteket biztosít az együttműködéshez.
Bár a mostani pályázati felhívásokhoz még nem tud kapcsolódni egy teljesen új szabályozás, a jövőre nézve egyértelműen célunk a vertikális integrációban résztvevő felek előnyökhöz juttatása a pályázatos támogatási rendszerben. A cél az, hogy a termeltetői együttműködésben való részvétel, annak állami elismerésével, többlettámogatási intenzitást vagy többletpontokat jelentsen a pályázatok elbírálásánál.
