Szinte minden agráriumhoz köthető támogatás esetén túligénylés tapasztalható. Ez leterheltséget jelent a pályázatot bíráló hatóság számára. Mikorra várható a pályázatok elbírálása, illetve tervezik-e a pályázatokra szánt pénzügyi keret növelését?
– A mezőgazdasági támogatásokra, különösen a beruházási pályázatokra, jelentős a túljelentkezés. A feldolgozáshoz, állattartáshoz és kertészethez kapcsolódó beruházási pályázatokra összesen 1777 milliárd forint, ebből az állattartó telepek fejlesztésére irányuló támogatásokra 860 milliárd, a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányulóak esetében összesen 760 milliárd forint támogatási igény érkezett be, de a kertészeti pályázatoknál is a 140 milliárd forintot meghaladta az igény.
Ahogyan azt korábban elmondtuk, a versenyképességet segítő pályázati felhívások mögött rendelkezésre álló forrás nagyságrendileg 1500 milliárd forint, ezen a keretösszegen belül kell a támogatási döntéseket meghozni. Az uniós szabályok alapján a 80 százalékos nemzeti költségvetésből biztosított társfinanszírozás már nem növelhető. Így például a feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések támogatására 480 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, melyet mind a kisebb, mind a nagyobb léptékű projektek finanszírozásánál maximálisan ki fogunk használni. Az állattartó telepekhez és kertészeti pályázatokhoz fordítható források pontosabb nagyságáról a pályázatok feldolgozása után születhet döntés.
A kisebb léptékű projektek esetében így az első negyedévben várható a döntéshozatal, a nagyobb léptékű projekteknél pedig 2025 második negyedévében születhetnek döntések.
Óriási volt az érdeklődés az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) való részvételre, itt 1,6 millió hektárra nyújtott be támogatási kérelmet nagyságrendileg 20 ezer gazdálkodó, míg az ökológiai gazdálkodást ösztönző programra (ÖKO) 350 ezer hektárra nyújtott be támogatási igényt 5800 gazdálkodó. E programok esetében azt a szakpolitikai célt tűztük ki magunk elé, hogy a támogatott terület nagyságrendileg egyezzen meg a 2022–2024 közötti időszakkal.
Fontos arról is szót ejteni, hogy az AKG-hoz vagy az ÖKO-hoz, vagy bármely más most meghirdetett ötéves támogatási programhoz kapcsolódó kifizetési igényekből a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között két évet tudunk finanszírozni, és kényszerű módon a maradék három év át fog tolódni a KAP következő ciklusára. Ilyen értelemben mi már most a következő időszak pénzével is gazdálkodunk. De mindenesetre jól látszik, hogy az AKG vagy az ÖKO is jóval nagyobb gazdálkodói érdeklődésre tartott számot, amely ebben a piaci helyzetben egyáltalán nem meglepő.
Az állattartó telepek fejlesztését ösztönző támogatások esetén elmondható, hogy a kisebb állattartók 95 milliárd forintot igényeltek, ami nagyon sok a korábbi időszakokhoz képest. 760 milliárd forint pedig a nagy állattartó vállalkozások telepi beruházási igényét teszi ki. Az ebből megvalósuló fejlesztések állatjólléti, technológiai, jövedelmezőségi szempontból nagyságrendekkel javítani fogják az állattartásunk hatékonyságát, ami nagy technológiai és versenyképességi ugrást fog jelenteni.
Ez mindenképp pozitív hatást vált ki a termékpálya egészét tekintve, hiszen ez nemcsak az állatállományt érinti, hanem jelentős hatással van a hazai takarmány-előállításra és élelmiszeriparra is.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy amilyen pályázatot eddig meghirdettünk, arra valóban rendkívül intenzív és nagy az érdeklődés, és ez a beruházási pályázatoknál különösen jó hír, hiszen ez az agrárium jövőjét erősíti.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő kutatásokat hogyan tudja ösztönözni az agrártárca?
– Bár az agrárkormányzat innovációs pályázatokkal tudja támogatni az agrárszakmát, a gyakorlati tapasztalatok legalább annyira fontosak. A gazdálkodóknak érdemes saját vagy kistérségük más termelőivel összehangolt kísérleteket végezniük, hogy megismerjék a területükre, a termesztett növényekre és az alkalmazott technológiákra legmegfelelőbb megoldásokat.
A tapasztalatcsere a leghatékonyabb módja a tudásátadásnak. A gazdálkodóknak tájékozódniuk kellene a hozzájuk hasonló adottságokkal rendelkező, sikeres gazdaságok gyakorlatát illetően, így tanulni tudnának azok hibáiból és sikereiből egyaránt.
A termelés hatékonyságának javításával mely termékekből lehetnénk teljesen, vagy a mostaninál nagyobb arányban önellátóak?
– A termelési hatékonyság szempontjából számos területen jelentős fejlődés történt az elmúlt években. Sok termék vonatkozásában kisebb területen ugyan, de hatékonyabb termeléssel többet állítunk elő, mint, mondjuk, 15 éve. Néhány példát erre a zöldségtermesztésből hoznék, hova jutott a szakma 2010 óta: a sárgarépa betakarított mennyisége 25 százalékkal, a vöröshagymánál több mint 40, a zöldborsónál 50 százalékkal, a csemegekukoricánál pedig kétharmadával nőtt a betakarított mennyiség. Ezek az eredmények a technológiai fejlődésnek, a fajta-innovációnak és az intenzívebb termelésnek köszönhetőek. Fontos kiemelni ezeket a sikereket, mert ezek gyakran nem kapnak kellő figyelmet a közbeszédben.
A termelékenység növekedése magasabb perspektívából nézve is megfigyelhető. Az elmúlt 14 évben, még a rendkívül aszályos éveket is figyelembe véve, Magyarországon a mezőgazdaság hektáronkénti termelékenysége 50 százalékkal emelkedett. Ez a mutató a hetedik legjobb az Európai Unió tagállamai között. A termelékenység növekedése a gazdálkodók munkájának és a kormányzat által befektetett forrásoknak köszönhető. A trend biztató, még akkor is, ha az aszály időszakosan visszaveti a termelést. Fontos, hogy az ágazat szereplői tisztában legyenek ezekkel az eredményekkel, és tudatosítsák magukban, hogy a magyar mezőgazdaság képes a fejlődésre és a hatékonyság növelésére.
A cikk nyomtatásban a Magyar Mezőgazdaság hetilap 2025/4. számában jelent meg.
