0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Megtartó anyaföld

A háborús helyzet okozta nehézségek és kihívások ellenére, az anyaország kormányának köszönhetően folytatódik a megye gazdáinak támogatása.
Mennyire látja sikeresnek az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány eddigi tevékenységét?

– Küzdelemmel és kihívásokkal teli éveket tudhatunk magunk mögött. A koronavírus- világjárvány, majd a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború komoly nehézségek, megpróbáltatások elé állították az alapítványt és a pályázókat. Mindezek ellenére, a lehetőségekhez mérten az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány mindent megtett annak érdekében, hogy az elindított gazdaságfejlesztési programok megvalósuljanak. Ebben a nem könnyű időszakban is elmondható, hogy az alapítvány sikeresen és eredményesen tudta támogatni a kárpátaljai vállalkozásokat és megvalósítani a rábízott feladatokat.

A támogatásban részesült projektek számos új munkahelyet, korszerű technológiával felszerelt gazdaságot és vállalkozást eredményeztek.

Az anyaországi támogatásokból megvalósulhatott több ezer gazdaság, vállalkozás gépparkjának és eszközeinek cseréje. Nem utolsósorban a gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően a régióban nőtt a kárpátaljai magyar vállalkozók száma, a gazdálkodók versenyképessége, megbecsültsége, valamint azok családtagjai és alkalmazottai szülőföldön való maradásának és boldogulásának esélye.

Standard Termelési Érték kalkulátor
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Mennyire fontos az anyaországból ránk irányuló figyelem?

– Kezdeném azzal, hogy a régiónkban élők bebizonyították, nagyon elszántak és próbálnak élni a magyar kormány által biztosított pályázati és gazdaságfejlesztési lehetőségekkel. Magyarországnak nemcsak a gazdasági támogatásért jár köszönet, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösségként megmaradjunk ezen a vidéken, hanem azért is, mert olyan jelzéseket küld folyamatosan, amelyek alapján biztosak lehetünk abban, együtt tervezhetjük tovább a jövőnket.

Dúvad célkeresztben

A téli hónapok során egész Ukrajnában, így Kárpátalján is zajlik a dúvadgyérítés, mivel elsősorban a rókák túlszaporodása miatt az apróvad léte immáron komoly veszélybe került.

Hogy a nyulak, fácánok, fürjek, foglyok a kívánt mértékben jelen legyenek a vadállományban, ahhoz a kóbor kutyák és macskák számának csökkentése is szükséges.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az utóbbi időben ezen a tájegységen is megjelent az aranysakál, vagy más néven a nádi farkas. Kártételével egyre inkább számolni kell, amely méretét tekintve a rókáét is meghaladhatja. Ugyanis ez a ragadozó nem csupán a nyúl- és fácánállományra jelent veszélyt, hanem az őzekre is: mivel csapatban vadászik, társaival a fiatal őzgidákat is könnyen zsákmányul ejti. Székely Józseftől, a Beregszászi Járási Vadásztársulat megbízott vezetőjétől megtudtuk, a mostani akciót komoly előkészületek előzték meg.

Rókák terítéken
Rókák terítéken

– Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta Ukrajnában tilos bármiféle vadászat – magyarázza Székely József. – Kivételt képezett ez alól a 2023 decemberében engedélyezett dúvadgyérítés, amikor is a vadászkollektívák tagjai vasárnaponként rókák, valamint a kóbor kutyák és macskák kilövése céljából hajtóvadászatot tartottak.

A vadászatot megelőzően a vadásztársaságoknak akkor is és most is listát kellett összeállítani azokról a tagokról, akik részt kívántak venni ebben a műveletben. Ezeket a névsorokat a rendőri és a biztonsági szervek ellenőrizték, a határzónában emellett a helyszínek bejárását határőrök felügyelik.

A vadászatok eredményességét tekintve, ez idáig a járásban 24 róka és 2 aranysakál került puskavégre. Nagyon bízunk a kedvező folytatásban, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy a rókák párzási időszaka, a koslatás január közepén kezdődik. Ilyenkor a legaktívabbak, megfelelő társat keresve nappal is nagyobb területeket bejárnak. Ezzel szemben mostanáig többnyire a kotorékokban húzódtak meg, és inkább csak éjszakánként merészkedtek elő.

Agrárminisztérium határon túl

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság