A legalapvetőbb különbségek közül választottam ki néhányat, melyek segíthetnek megérteni, miért nem mindegy, hogy díjlovaglásról vagy díjugratásról beszélünk.
A díjugratás
Fotó: Somogyvári Anett
A díjugratás, mint a neve is sugallja, ugratást jelent. Verhető, azaz nem rögzített különböző akadályokból álló, pályaépítő által tervezett és épített díjugrató pályán kell hiba nélkül teljesíteni a párosoknak. Az akadályok magassága és szélessége a különböző szintű pályákon fokozatosan nő.
A legtöbb díjugrató versenyen azé lesz a győzelem, aki a legkevesebb verőhibával és/vagy legjobb alapidővel teljesíti a pályát, de léteznek még egyéb speciális versenyszámok is, mint pl. lovasok/lovak stílusversenye, korlátugratás, vadászugratás. A különböző versenyszámok más-más elbírálással rendelkeznek, de mindegyikre igaz, hogy elbírálásuk objektív, mellőz minden szubjektivitást. A díjugratás nagyon látványos sport, a laikus nézők is könnyen megtanulhatják az alapvető szabályokat, így hamar megszerethetik ezt a lovassportot.
A díjlovaglás
Fotó: Somogyvári Anett
A díjlovaglásban nincsenek akadályok, a verseny az úgynevezett díjlovaglónégyszögben zajlik, amelynek oldalain betűk találhatók, ezeknél a betűknél, betűkombinációknál kell feladatokat végrehajtania a ló-lovas párosnak. A feladatok az adott ló, vagy lovas szintjének megfelelő programokban vannak, melyeket a lovasnak meg kell tanulnia és a versenyen bemutatnia. A pálya mentén díjlovas bírók foglalnak helyet, akik más-más nézőpontból figyelik meg a párosok által lovagolt programokat, bírálják a programban szereplő feladatok végrehajtásának helyességét és a ló-lovas páros közti harmóniát, megfelelő kommunikációt.
A magasszintű díjlovaglás a ló tökéletes idomítottságát jelenti. A programok elbírálása nem mindig egyértelmű, hiszen a bírók elhelyezkedésükből adódóan más-más nézőpontból láthatják a feladatokat és nem minden feladat bírálható el minden szögből pontosan. A bírók által adott pontszámokat ezért összeadják és így születik meg a végeredmény, ami rendelkezik némi szubjektivitással is. A díjlovaglás a laikus nézők számára inkább magasabb szinten igazán látványos, főleg a zenéskűrök lovaglása, amikor ló és lovas szinte táncol a négyszögben.
Az ugróló és a díjló nyerge
A két szakág nem csak a végrehajtandó feladatokban különbözik, hanem a felszerelésben is. A díjugrató nyereg rövid szárnyú, a nyeregszárny előre szabott, ülőfelülete lapos, a hevedert rögzítő felrántószíjak rövidek a heveder hosszú.
Fotó: Somogyvári Anett
A díjlovagló nyereg ezzel szemben mélyebb ülőfelülettel rendelkezik, a nyeregszárnyak hosszabbak, meredeken szabottak, a felrántószíjak is általában hosszúak és a heveder rövid. A díjlovagló nyereg kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a lovas az ülésével minél közelebbi kapcsolatban legyen a lovával, szinte „átkarolja” a lovat, ami az idomításban segíti a lovast.
Fotó: Somogyvári Anett
A lovas versenyöltözete
A díjugrató lovasok a fejet védő kobakkal, zakóban, fehér ingben, fehér nyakkendővel és fehér/bézs lovaglónadrágban versenyeznek, sötét színű csizmában.
Nyáron, ha extrém melegben zajlik a verseny, különleges esetekben eltekinthetnek a zakó viselésétől, de ez a nagy nemzetközi versenyeken nem jellemző.
