Az orosz–ukrán háború megrázó történéseit napi szinten követhetjük a hírekben, a mezőgazdasági termelők közösségi oldalain láthatjuk azt is, hogy milyen gazdálkodási-kereskedelmi gyakorlatot alakítottak ki a három év alatt. A háború színtere, azaz maga a környezet „csak helyszínként” jelenik meg, de a mezőgazdasági területek, illetve általában a környezet ritkán kerülnek szóba.

Pedig, ha eredmények lesznek a béketárgyalások és megkezdődhet az újjáépítés, előtérbe kerülnek azok a közvetlen és közvetett környezeti hatások, amelyekkel a háború idején és utána is meg kell Ukrajnának, Európának, sőt az egész bolygónak küzdenie.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint egyértelmű, hogy háború idején fokozott a környezeti terhelés, a következményeket pedig még nem látjuk teljesen át. „Amit már most biztosan tudunk: a helyi lakosság életét még igen hosszú távon megnehezítik majd a természeti környezet által elszenvedett hatalmas károk.

– hangsúlyozza Csepeli Réka.

Amerikai és ukrán kutatók által végzett 2024-es felméréseket idéz, amelyek szerint a

Tavaly az ÜHG-kibocsátás 31%-os növekedést mutatott a 2023-as adatokhoz képest. A kibocsátás, ami Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia együttes évi kibocsátásának feleltethető meg, elsősorban az erdőtüzek miatt növekedett.

„Ez a hatalmas üvegházgáz-kibocsátási többlet nyilvánvalóan tovább nehezíti az emberiség klímaváltozás ellen folytatott harcát. Ezen belül pedig azt az európai Zöld megállapodást, melynek „újragondolását” egyre többen szorgalmazzák” – írja a kutató.