0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Méhanyák mesterséges termékenyítése VI. – Időzített anyanevelés 2.

A megfelelő minőségű anyák nevelése minden méhészeti törekvés sarokköve. Pozitív haszna a mézelőméh tenyésztésére és a méztermelésre egyaránt jelentős.

A dajka további sorsa igényeinkhez igazítható. Eljárhatunk úgy, ahogyan Ádám testvér tette hajdanán, és az ekkorra kikelt fiasítású kereteket a rajtuk vastagon ülő méhekkel visszavihetjük a törzsállományhoz, és visszaadhatjuk azoknak a családoknak, amelyek leginkább erősítésre szorulnak.

A kikelt méhtöbblet arra is alkalmas, hogy lerázva a keretekről, pároztatók betelepítésére használjuk fel. Szintén élhetünk annak lehetőségével, hogy a túlnépesedett családból szaporítást hozzunk létre, akár egyszerre többet is, annak tükrében, hogy van-e még kellő idő a szezonból a felfejlődésükhöz.

Végül pedig, szükség esetén, újra is indíthatjuk a dajkát, újabb fiasításos keretek beadásával. Ha a folyamatot többször ismételjük, a bölcsők 21 naponként állnak rendelkezésünkre. Több dajka egyszerre történő indításával a bölcsők száma növelhető, több dajka időben elcsúsztatott indításával pedig rövidebb időközönként juthatunk rendszeresen a kívánt mennyiségű bölcsőhöz.

A dajkából kivett érett anyabölcsők szétosztása a mesterséges termékenyítési felkészülési folyamatban egyéb előkészületi munkálatokat von maga után, annak érdekében, hogy a megfelelő gonddal nevelt bölcsőkből kelt anyák is az első pillanattól kezdve a lehető legkifogástalanabb gondozásban részesüljenek.

Az anyák tartása kölyökcsaládokban

A bölcsők szétosztása és az anyák tartalékolása az inszemináció napjáig a leginkább ajánlható módon kölyökcsaládokban történjen. A kaptár anyaga és a család mérete ebben az esetben sarkalatos szempont, mindkettőnek a kölyökcsalád fészkének optimális hőháztartásához van köze.

4 centiméter falvastagságú,kétszer három félkeretes polisztirol kaptárak
4. kép

Tudjuk, hogy minél népesebb egy méhcsalád, annál jobban és könnyebben tudja fűteni fészkét, viszont minél nagyobb a család, annál nehezebb megtalálni benne egy jelöletlen, párzatlan anyát, ami nagyszámú inszeminálandó anya esetén jelentős munkatöbbletet eredményezhet. Meg kell hát találnunk a legkisebb optimális családméretet, figyelembe véve azt, hogy a kaptár anyagának megválasztásával a méhlakás hőszigeteltsége szempontjából is a család javára dönthetünk. Ezen szempontok alapján én a 4 centiméter falvastagságú, kétszer három félkeretes polisztirol kaptárak mellett döntöttem, amelyekben nemcsak a megfelelő anyagválasztás szolgálja a fent említett célokat, de még az egymás mellé helyezett két kölyökcsalád is osztozik az előállított hőn (4. kép). Tavasszal és nyár elején ennek a konstrukciónak a használatát javaslom, a külföldön ajánlható legkisebb elterjedt méret pedig az úgynevezett Mini Plus méretű pároztató kiskaptár.

A nyár második felében – vagy nyár végén, amikor a külső hőmérséklet egyrészt jóval melegebb, másrészt pedig kiegyenlítettebb a tavaszi időjárási viszonyokhoz képest – már kisebb egységek is alkalmazhatók, minipároztatók formájában.
Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet