0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 12.

Méhanyák mesterséges termékenyítése IV.: Időzített herenevelés II.

A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, mintha a heréknek nem sok hasznuk lenne a kaptárban, viszont ha egészében szemléljük a mézelőméh életmódját és szaporodását, láthatjuk, hogy szerves részét képezik a méhcsaládnak.

Szintén felértékelődik a herék méhcsaládban betöltött szerepe, ha tenyésztési szempontból tekintünk rájuk, a mesterséges termékenyítéshez pedig nemcsak, hogy határozottan szükségesek, hanem jóval több dolgunk is akad velük, mint elsőre gondolnánk.

A herék eltájolása és az apacsaládok kaptárjainak elhelyezése szabadon röptetés esetén

Tudjuk, hogy a herék nem kaptárhűek, ami azt jelenti, hogy hajlamosak idegen családokba is bekéredzkedni, ha az adott család dolgozóméhei beengedik őket. Szabadon röptetés esetén fennáll annak a veszélye, hogy a megfestett herék átköltöznek az apacsaládból egyéb kaptárakba, jelentősen nehezítve így a dolgunkat a herék begyűjtésekor. A jelenség akkor igazán látványos, ha egyszerre több apacsaládban, különböző színűre festett herék keverednek össze a telephely állományán belül.

Különböző színűre festett herék keveredése időzített herenevelés
Különböző színűre festett herék keveredése

A lerepülést azonban jelentősen csökkenthetjük az apacsaládok kaptárjainak megfelelő elhelyezésével. Az apacsaládok egyenes kaptársorban való elhelyezését határozottan kerüljük, tartsunk néhány méter távolságot a rendszertelenül elhelyezett kaptárak között, a kijárókat pedig fordítsuk különböző irányokba. Ha így cselekszünk, a lerepülés mértéke elhanyagolhatóvá válik.

Felmerülhet az ellenvetés, miszerint a köztudatban a herék eltájolása túl nagy mértékű ahhoz, hogy a fentiek elégséges ellenintézkedésnek bizonyuljanak, hiszen a herék akár 16 kilométerre is képesek elrepülni (valószínűleg nem egy alkalommal). Saját tapasztalatból merem kijelenteni, hogy ha a herék képesek is erre, egyáltalán nem ez a jellemző rájuk.

Öt éven keresztül zajlott szabadon reptetett herenevelés egy adott településen belül két helyszínen, egymástól 500 méter távolságra. Az öt év alatt egyszer sem találtunk az egyik helyszínen megfestett herét a másik helyszínen, vagy fordítva. De a megfelelően elhelyezett kaptárak heréi akár egy udvaron belül sem keverednek jelentősen.

Egyéb módszerek a herék tartására

Viszonylag szűk körben alkalmazott módszer a herék inszeminációig történő tartalékolására, amikor egy kétoldalt anyaráccsal fedett, 5 centiméter szélességű tokban keltetik a herefiasítást, és a herék ebben a tokban maradnak egészen a spermagyűjtésig. Vannak kétségeim afelől, hogy a tokból kijutni igyekvő herék nem szorulnak-e be az anyarácsba, illetve hogy nem okoz-e gondot a herék ürítkezése spermagyűjtéskor, de mivel az eljárást elismert szaktekintélyek is alkalmazzák (Jürgen Brausse, Mathias Engel), biztos vagyok benne, hogy megfelelően végrehajtva hatékonyan működik. Ilyen esetekben spermagyűjtés során azoknak a heréknek a felhasználását részesítik előnyben, amelyek mozgékonyabbak és életrevalóbbnak tűnnek. Külön figyelmet érdemel, hogy

a módszer rácáfol arra a korábban széles körben elterjedt feltételezésre, hogy a heréknek mindenképpen repülniük kell az ivarérésükhöz.

Romániában volt szerencsém látni egy olyan herereptetési módot, ahol a reptetőfiókot a fészek alá helyezték, és csak a hátoldalán volt kivágva egy rostaszövettel takart nyílás. A nyílást egy farostlemezzel nyitották és zárták mindennap a herék természetes repülésének időszakában, de volt olyan apacsalád is, amelyik állandóan nyitva volt. A herék ebben az alulról a fenéktől anyaráccsal elválasztott üres fiókban repülhettek az inszemináció napjáig.

A herenevelés szükséges mértéke

A szükséges mennyiségű here kiszámításához javaslom az elképzelt szükséges mennyiség megduplázását, majd, hogy biztosra menjünk, duplázzuk meg ezt az összeget is. A herék nevelésének mértékével kapcsolatban szerencsésebb, ha túlzásba esünk, mint ha alulterveznénk. Az inszemináció után megmaradt herék spermáját begyűjthetjük, és rövid, valamint középtávon megfelelő körülmények között tárolhatjuk, ha azonban nem rendelkezünk elég herével, akkor az inszeminációhoz nevelt anyák egy részére nem jut sperma, tenyésztési szempontból tehát kárba vesznek, eredeti terveinket sem tudjuk megvalósítani, továbbá az így feleslegessé váló anyákkal mi is feleslegesen dolgoztunk.

Egy anya mesterséges termékenyítéséhez 8-10 mikroliter sperma szükséges. Az egy herétől nyerhető legnagyobb spermamennyiség 1 mikroliter körül alakul, ügyelnünk kell azonban arra, hogy nem minden here lesz felhasználható a spermagyűjtéskor.
Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: