Ám e pozitív haszon eléréséhez el kell kerülnünk az anyanevelés minden buktatóját, egyébként a nevelt anyák fogják kárát szenvedni vétett hibáinknak, így végső soron eredeti céljaink érvényesítése sérül. Mesterséges termékenyítéshez nevelt anyák esetén – ha lehet – mindez fokozottan igaz, hiszen hibátlan fizikális állapotú anyák nevelése híján ez irányú törekvéseink jelentős része veszhet kárba.

A tenyészanyag időzítése

Mint már utaltam rá, a folyamat könnyebb követhetősége érdekében saját rendszeremben a herék kelésének napjára időzítem az álcaáthelyezést. Ez a választás abból a szempontból is előnyös, hogy ilyen módon a herék jelölésének munkafolyamata nem csúszik össze az álcázással, vagy az azt megelőző anyaneveléssel kapcsolatos munkálatokkal. Ezen természetesen

Tudjuk, hogy az anya által lerakott petéből három nap elteltével lesz lárva, vagyis, ahogy a méhész szakzsargon nevezi, álca. E lárvafázis első 12 órájában van lehetőségünk áthelyezni az álcát anyabölcsőalapba, hogy belőle ne dolgozóméh, hanem teljes értékű méhanya fejlődhessen. Az álcaáthelyezést tehát a negyedik napon, még pontosabban legfeljebb három és fél naposan hajtjuk végre, ezért a tenyészanyát az álcázás előtt négy nappal kell petéztetnünk, hogy megfelelő korú álcákkal dolgozhassunk majd.

Petéztethetjük az anyát erre a célra szolgáló műanyag tűzősejtes petéztetőtokban vagy egy egész fészekkeretet befogadni képes anyarácsos petéztetőtokban, bezárva az anyát, kézi álcázást alkalmazva a későbbiekben. Mindkét technológiával jó minőségű anyák nevelhetők.

A későbbiekben lesz szó az inszeminált tenyészanyák tartásának javasolt módjáról, azon belül pedig kitérek arra is, hogy miért tartom úgy őket, ahogy, most viszont csak arra térnék ki, hogy ezeket az anyákat jórészt hatkeretes polisztirol kaptárakban tartom, kölyökcsaládként. A kaptár mézterezhető, egyenlőlépes és félkeretes. Amikor időzíteni szeretném a benne lévő tenyészanya petézését, attól függően, hogy az anya éppen az anyarács felett vagy alatt tartózkodik, áthelyezem abba a másik kaptárrészbe, amelyben már nincs fedett fiasítása, valamint szükség esetén petézésre alkalmas keretet is adok be neki. Ezzel a technológiával az anya kellő természetes mozgástérrel rendelkezik, az időzített tenyész­anyagot mégsem kell túl nagy felületen, túl hosszadalmasan keresgélni. Ha az időzített petéztetés délutánján végezzük el ezt a műveletet, a negyedik nap délelőttjén kizárólag megfelelő korú álcákat találhatunk.

Természetesen nem feltétlenül szükséges minden anyanevelési művelethez időzítenünk a petéztetést. Egy kis szerencsével találhatunk áthelyezhető korú álcákat a tenyészcsaládban, amikor épp szükséges; a tavaszi és a nyár eleji időszakban könnyebben, a szezon előrehaladtával vagy egy esetleges intenzív hordás beindulásával egyre nehezebben. Viszont az inszemináció komoly tervezést és pontos végrehajtást igényel, ezért ebben az esetben mindenképpen javaslom az időzített petéztetést.

Az enyhe hordás vagy a gyenge cukorszirupos serkentés hatására a petézés megbízhatóbbá válik. Lehetőség szerint kísérjük figyelemmel, illetve biztosítsuk ezeket a feltételeket.