A fehér-kék columbian nem egyszerű, de nagyon látványos szín. A tyúk és a kakas színe majdnem megegyezik, de azért vannak eltérések. A fej színe mindig fehér, a nyakrajzolat csak a szem vonaláig érhet fel. A nyaktollazat fényes kék, fehér szegéllyel.
A kakasok háta szárcsíkozott rajzolatú, ami azt jelenti, hogy a toll közepén a nyeregnél kék csík húzódik, a felső háttollak fehérek. A tyúkoknál a hát és nyeregtollazat tiszta fehér, nem rajzolatos. A nem túl nagy faroktollak kékek, a farok fedőtollak fehér szegélyesek, mindkét nemnél. A kék részek lehetnek sötétebbek (általában kakasoknál jellemző) vagy világosabbak, de a mosott kék nem kívánatos. A lábtollazatban is kell kéknek lennie. Némi fekete lehet a kék részekben, de nem kívánatos, ahogy a zöldes lakkárnyalat sem. Durva hibának számít bármilyen sárga árnyalat a fehér tollakon, illetve túl sok fehér toll a faroktollaknál.
Zsolt öt családdal dolgozik (egy kakas, két tyúk alkot egy családot), van, ahonnan csak a tyúkvonalat használja, van, ahonnan a kakasokat válogatja, és olyan család is, ami a szín javításában tölt be fontos szerepet. A származást évekre visszamenőleg számontartja, az utódok minősége alapján maradnak együtt évekig, vagy cserélődnek. Ha szüksége van vérfrissítésre, ma már külföldről szerzi be az állatokat, Németországból, Belgiumból elsősorban. Nagyon fontosak az elsőgenerációs madarak, vagy ahogy Zsolt nevezi őket „műhelymadarak”, amelyekből végül a kiállításra alkalmas utódok létrejönnek. A keltetést úgy tervezi, hogy a kiállítási időszakra legyenek 10 hónaposak, egyévesek a madarak, mivel megfigyelése szerint ebben korban mutatják a csúcsformát.
Zsolt megbecsüli a jó genetikájú madarait, van, amelyik 7-8 éves koráig is tenyésztésben marad. Természetesen ehhez az is kell, hogy az állatok megkapják a szükséges táplálékot, ami egy nagy testű fajta esetében igen fontos. Egy kilenc összetevőből álló minőségi magkeveréket etet, amihez ásványianyag-kiegészítést ad (zeolit, mészgritt), valamint kapnak vitamin- és mikroelem-kiegészítőket is. Az ivóvizet kúraszerűen savanyítja almaecettel. Az ilyen nagy testű fajtáknál különösen fontos, hogy a növekedés időszakában mindent megkapjon, ami a csontozat fejlődéséhez szükséges, így A-, D-, E-vitaminokat, amelyek a kalcium és a foszfor beépülését segítik. Kapnak idénygyümölcsöket is, illetve a kifutóban még össze tudják szedni, amire szükségük van. A kifutó a mozgás miatt is fontos, ami az izomzatot is szinten tartja. Testméretük miatt nem röpülnek
jól, így nincs szükségük magas kerítésre, hogy a helyükön maradjanak. Lábtollas fajtaként ügyelni kell az alomtisztaságra, és a nedves, sáros talajtól tartsuk távol őket.
Természetük nyugodt, barátságos, nem verekedősek, ideálisak egy kisebb kertbe is, mint kedvenc, ha nem akarjuk tenyészteni őket. És akár kotlósnak is alkalmasak, mert igen nagy a kotlási hajlamuk, bár ne tyúktojásokkal próbálkozzunk, mert azt nagy termetük miatt törhetik, de Zsolt sikeresen keltetett már brahma tyúkokkal pulykatojásokat.
Utóbbi esetben is igyekezzünk jó helyről beszerezni madarainkat, hogy egészséges és szép állatokban gyönyörködhessünk.
Fotók: Püspöki Zsolt
Ajánljuk még:
