Sok AKG és ÖKO részletszabály-változás
Végezetük Kondor Attila Győző, az Agrárminisztérium munkatársa az AKG és ÖKO rendeletek változásáról és megfeleléséről osztott meg információkat. A 2025–2029 időszakra vonatkozó AKG továbbra is önkéntes, a gazdálkodó saját döntései alapján választott vállalásokon alapuló intézkedés marad. Az új program kapcsán két általános vezérlő elv emelendő ki: általános európai uniós elvárás, hogy a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos intézkedésekben – közte az AKG intézkedésben – foglalt vállalások a környezeti célok tekintetében mutassanak túl a korábbi időszak azonos vagy hasonló intézkedésekben foglalt előírásokon.
Ezt szem előtt tartva az új AKG-ban kibővítésre került egy-egy korábbi, elsősorban szabadon választható vállalás, valamint bevezetésre kerültek új vállalások, továbbá a szántó kategória esetén kialakításra került a horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál (TECS) magasabb környezeti hozzáadott értékkel rendelkező két új TECS: a Talajmegújító szántó és a Natura2000 szántó. Fontos cél a vállalások és a kapcsolódó szabályok egyszerűsítése. Ennek megfelelően a korábbi 16 db TECS helyett 10 db TECS maradt meg, miközben a szabadon választható vállalások száma is racionalizálásra került.
A szakember a részletszabályok változására is kitért. Változott a zöldugar definíciója: „olyan, legalább tárgyév szeptember 30-ig fennálló zöldnövényi borítottság, amelyet legalább három faj – ebből egy évelős szálas pillangó – vetésével alakítottak ki”. A méhlegelő pedig „legalább nyolc, a megfelelő fajtaösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő tápértéket biztosító, legalább tárgyév szeptember 30-ig fennálló növénykultúra”. Szűkült továbbá a növényvédőszer-használatát szabályozó keretrendszer, valamint a növényvédelmi előrejelzés alkalmazása. A vállalás akkor teljesül, ha a növényvédelmi beavatkozás dokumentált előrejelzés alapján történik.
A zöldtrágyanövény definíciója és a gyepek alul- vagy túllegeltetése
Az AKG, ÖKO szabályaiban változott továbbá a zöldtrágyanövény definíciója is: „A zöldtrágyanövény olyan vetett növényfaj vagy növényfajok keveréke, amely legalább 60 napig növénytakaróként borítja a talajt és a talajtermékenység céljából bedolgozásra kerül”. Azon hasznosítás köre, amely esetén teljesíthető a melléktermékek bedolgozásának vállalása, az a tárgyévi egységes kérelem benyújtásáról szóló Kincstár-közlemény hasznosítási kódtárában érhető el. Az előírás szerint szálas pillangós takarmánynövény, zöldugar, méhlegelő visszaforgatásával a bedolgozás vállalása nem teljesíthető, azonban ezen területek esetében a betakarítás során madárbarát kaszálás (kiszorító kaszálás, vadriasztó lánc, maximum 4 méter vágásszélesség, max. 8km/h sebesség) alkalmazása előírt. Szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő betakarítása során táblánként kaszálatlan területet kell hagyni 5-10 százalék térmértékben, a tábla szélével érintkező legalább 6 méter szélességben.
Fontos részletszabály továbbá legeltetés esetében a gyepek alul- vagy túllegeltetése. A vállalás ez esetben akkor nem teljesül, ha túllegeltetés következtében az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposása következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 40 százalékban fedetlenné válik az érintett táblán. Alullegeltetéskor pedig, ha a vizsgált tábla esetében a földterület 50 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amelynek magassága meghaladja az 1 métert, és amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre. Kondor Attila Győző előadása végén felhívta a figyelmet a kap.gov.hu e-mail-címre, ahol a legfrissebb AKG, ÖKO hírek között böngészhetnek az érdekeltek, és a további részletszabály-módosításokat is nyomon követhetik.
A szervezők Marcus Porcius Cato Maior ókori római író, történetíró, államférfi idézetével zárták a rendezvényt: „A mezőgazdasági osztály a legbátrabb embereket, a legvitézebb katonákat és a gonosz tervekre legkevésbé hajlandó polgárokat termeli”. Azt hiszem, ezt minden mezőgazdálkodónak szívéhez szóló zárógondolat.
Talajjavítás mésszel és baktériumokkal – Magyar Mezőgazdaság
Nyugdíjas tyúkok mentik meg az olajfaültetvényeket – Magyar Mezőgazdaság
