Az állategészségüggyel együttműködve az állatmozgásokat tényleges direktbe kell tudni koordinálni, de a volumen miatt ennek költségoldala is jelentkezni fog. Másrészt a vágási kapacitások kimaxolásával, amihez hentes, kamion, logisztika szükséges, növelik a költségeket. Egy juh vágása plusz 6 és 12 euró között van, attól függően, hogy melyik vágóhídon hogyan lehet feldolgozni. Ezt a pluszköltséget nem biztos, hogy érvényesíteni tudják a juhtartók a piacon.

– elemzi reálisan a helyzet Mezőszentgyörgyi Dávid.

Biztosan nem lesz annyira nyereséges idén a juhtartás, mint ami elérhető lehetne a betegség nélkül, annak ellenére, hogy nem közvetlen érintett benne az ágazat a forgalmi korlátozások ezt hozzák magukkal. A végső katasztrófát az jelentené, ha a lezárás egészen húsvétig tartana, ugyanis van olyan termelő, aki az éves árbevételnek a 100 százalékát nem tudná realizálni ebben a helyzetben. Ha nem tudja elvinni a húsvéti bárányt most, akkor van egy pont, amikor már többe kerül a tartása, mint amennyiért el lehet adni, onnantól kezdve ezek a tenyészetek fölszámolódnak, anélkül, hogy fertőzés jelenne meg bennük. – vázolja a szakember.

2001-ben utoljára Angliában volt egy ilyen fertőzés, akkor ott 5- 6 millió állatot vágtak le. Különböző számítások szerint a kár elérte a 6-8 milliárd fontot az Egyesült Királyságban, ami a GDP 1 százalékát tette ki.

Csak, hogy az arányokat lássuk Magyarországon az állattenyésztés körülbelül most is a GDP 1%-át jelenti élelmiszeripar nélkül. Tehát a kár katasztrófa esetén jelentős lehet – hívja fel a figyelmet Mezőszentgyörgyi Dávid, hozzátéve, hogy nyolc ország már bejelentett importkorlátozást Magyarországgal szemben, ami azonban termékek korlátozására, sőt egyes esetekben a szaporító anyag korlátozására is kiterjed.