A legtöbb brojlercsirke fajta 6-8 hét alatt eléri a vágósúlyt. Ezzel gazdaságosan lehet tartani, hiszen kevesebb takarmányra van szükség, és gyorsabban kerül piacra az áru. Eközben azonban
– írja a Phys.org.
De vajon tényleg jobban érzik-e magukat a lassabb növekedésűek?
Ennek kiderítésére az Arkansasi Egyetem Állatjóléti Központjának támogatásával végzett kutatásokat az egyetem két munkatársa Rosie Whittle és Shawna Weilmer. Munkájuk során feltérképezték a fajták genetikáját, az állománysűrűséget, és összevetették a fiziológiai kort a valós, kronológiaival, valamint megfigyelték a viselkedést is a kétféle brojler változat esetében. A genetikából kiderül, hogy a hagyományos gyors, vagy a lassú növekedésű változattal van-e dolguk. Az állománysűrűség pedig megmutatja, hogy hány állat van egy adott területen belül.
Fotó: Pixabay
A kutatók videófelvételek segítségével elemezték ki az állatok viselkedését: mikor mozogtak, álltak vagy tollászkodtak – ezek a jó közérzet jelei.
A gyorsabb növekedésű madarak esetében gyakoribb volt, hogy oldalra billenve ültek. Érdekes módon az állománysűrűségnek minimális hatása volt az állatok jólétére, tehát ez nem egy szignifikáns faktor a brojlercsirkék viselkedésére.
A brojlerek viselkedése
Weimer rámutatott, hogy az állatjólét egy elég dinamikus dolog, emiatt további vizsgálatok szükségesek. Whittle azt is hangsúlyozta, hogy a mostani kutatás egyedül a növekedési ráta viselkedésre gyakorolt hatását kutatták. Emiatt az eredményeik nem feltétlenül mutatják meg, hogy mi a legjobb a fogyasztóknak vagy épp a termelőknek.
Arra is kitértek a kutatók, hogy jelenleg mindössze két típusú brojlercsirkével végezték a kísérletet, de szinte minden amerikai cégnek saját, egyedi genetikával rendelkező fajtája van. Ez azt jelenti, hogy
Whittle a jövőbeli kutatások kapcsán elmondta, hogy mindig fontos bővíteni, így nem csupán két specifikus genotípus alapján vonnak le következtetéseket.
