0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Patanyomon II.rész: Akhal-Teke

Nemzetünk történetének első fejezeteit őseink nyeregben varrták a történelem szövetébe. A közvélemény sokáig a hucult tartotta számon a honfoglaló magyarok társaként, ám 2007-ben bebizonyosodott, hogy ez nem igaz.

Kinek ajánlott a fajta?
Cseppentő Réka: Elsősorban képzettebb, finom kezű lovasoknak javasoljuk, akik tudatosan fel tudják építeni vele a közös munkát. Lovagláskor egyedülálló komfortérzetet adnak. Mindhárom jármódban nagy, egyenletes, sima, nyújtott jármódjai vannak, amik vélhetően a zord, közép-ázsiai sivatagok körülményeihez, kiváltképpen a homoktalajhoz való alkalmazkodás révén alakultak ki.

Akhal-Teke bemutató Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési Napokon – Forrás: Konkoly Merse

A Cseppentő Család a lótenyésztésen túl, nyeregkészítéssel is foglalkozik. Milyen tervezési folyamat hívta életre az egyedülálló felszerelés-típust és kinek ajánljátok?
Cseppentő Attila: Számomra ez egy életmű. Amikor elkezdtünk a kilencvenes évek végén a bemutatókat, harci játékokat csinálni, hamar rájöttünk, hogy az univerzális – eredetileg sport célra szánt – nyergek számunkra alkalmatlanok. Próbálkoztunk a katonai – bock – nyergekkel, de ezek egyrészt rövid idő alatt szét lettek lovagolva, másrészt 1947-ben leállt a gyártásuk, így a beszerzésük is hamar nehézségekbe ütközött volna. Ezen szituációból kiindulva terveztem meg a Cseppentőt, aminek a konstrukciója a történelmi „tiszafüredi nyeregből” indult ki.

Több évtizedes fejlesztés és folyamatos tesztelés során a nyereg kialakítása – magas kápák, mély ültetési pont, nyeregrugó – igazodott a modernkori közönség magasabb kényelmi elvárásaihoz, biztosítva ezzel a ló és lovas komfortját, biztonságát továbbá a technikai igényeik kielégítését.

Mindemellett a nyereg stílusában és rusztikus anyagaiban továbbra is őrzi a hajdani magyar nyereg hagyományait. Csupa természetes anyagból készül: rugalmas falemez, könnyű fémváz, sok bőr és még több gyapjú alkotja. Végül egy nagyon multifunkcionális eszköz alakult ki.

A következő területek voltak a meghatározók a nyereg fejlesztése-használata során: hosszú túrák (távlovaglás), idomító lovaglás (kiképzés, belovaglás, magasiskola), hagyományőrzés (magyar és keleti tradíciók, akrobatikus lovagláselemek gyakorlása, buzkashi, lovasíjásza.), munkalovaglás, kezdő lovasok oktatása.

Az idők folyamán, volt rá precedens, hogy a határainkon túlra – Franciaországba, Németországba, Erdélybe – értékesítettünk belőle, tovább a Magyar Honvéd Huszár Díszegység is rendelt tőlünk huszonnégy darabot.

Szaklap, amelyben megjelent: Kistermelők Lapja 2025.évi 3.szám
Patanyomon I.rész: Ügető

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: