Kora tavasszal pezsdül fel igazán az élet: a hegyi patakok bővebb vízhozama kedvező az őshonos halfajoknak: kárpáti márna, domolykó, fenékjáró küllő, kövi csík is ívóhelyet keres.

Az erdei fülesbagoly jól alkalmazkodott a városi környezethez, télen behúzódnak a városi parkokba, így népszámlálásukban magunk is részt vehetünk. Ezt a programot évenként, január végén, február elején a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezi, észleléseinket a honlapjukon lehet regisztrálni. De az is előfordul, hogy balkonládában költ a vörös vércse, a budai oldalon pedig éjszakánként rókák és vaddisznók keresik táplálékukat. Minderre az is lehetőséget ad, hogy az erdészeti szakemberek örökerdő-gazdálkodást folytatnak, így az állatok odúi és búvóhelyei érintetlenek.

A Budapesttől távolabb húzódó területeken is hasonlóan gazdag az állat- és növényvilág: a pilisi len valódi reliktum, vagyis korábbi földtörténeti korból származó növényünk, amely csak a Pilisszentiván környéki sziklagyepen található meg. De fontos megemlíteni a kis Apolló-lepkét, a foltos szalamandrát és a tarajos gőtét is mint a Duna-Ipoly Nemzeti park területein belül élettérre találó fajokat.

A szakemberek áldozatos munkájának köszönhetően, a javuló vízminőség hatására újra megjelent a dunavirág, más néven a fehér kérész. Hogy egyedszámuk továbbra is gyarapodjon, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egy különleges fénysorompóval kísérletezik, amely a hidak aljára szerelhető, így a repülő példányok közelebb maradnak a vízfelszínhez, nagyobb eséllyel maradnak életben a pete lerakásáig.

A Szentendrei-szigetnél – a vízszint függvényében – elő-előbukkanó homokzátonyok és a közelben lévő várak, várromok is festői látványt nyújtanak. Ilyen például a pomázi kolostorrom, az egri vár másolata Pilisborosjenőn, a visegrádi vár, vagy a solymári vár.

A tatai tónál is csodának lehetünk szemtanúi, ahol a vadvilág és az emberi élet együttesen megmutatkozik. A Tatai Vadlúd Sokadalom mára szinte fesztivállá nőtte ki magát, rengeteg kalandot és télköszöntő programot kínálva az érdeklődőknek. A vadludak ki- és behúzásának látványa pedig felejthetetlen.

Az Ipolyszögi égeres láperdő a Ramsari Egyezmény feltételei szerint védett, a folyó által rendszeresen elárasztott területein gémtelepek találhatók, egyes élőhelyeit legeltetéses módszerrel tartják fenn.