0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 25.

A Bükk rejtélyes világa: ősi barlangok, ritka növények és kalandok a nemzeti parkban

Sorozatunk következő része hazánk harmadik nemzeti parkját, a Bükki Nemzeti Parkot igyekszik megismertetni a kedves olvasóval.

A nemzeti parkot 1977-ben alapították, területei mintegy 42 ezer hektárt ölelnek fel, jelentősége pedig, hogy ez az ország első védettség alá vont hegyvidéki területe. A Bükki Nemzeti Park összterületének 97%-a állami tulajdon, kezelője pedig a az Egererdő Zrt. és az Északerdő Zrt.

vízesés a Bükki Nemzeti Parkban
Fátyol-vízesés, Szalaja-völgy
Bükki Nemzeti Park logóA Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek,

ilyenek például a dédesi vár és környéke, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a cserépváraljai Kő-völgy, a Hór-völgy, és a kiemelkedően kedvelt turistalátványosság, a Szalajka-völgy. Két geopark is tartozik hozzá, a szlovák-magyar Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükk-vidék Geopark.

A hegység nagyrészt olyan tengeri üledékes kőzetekből áll, mint a mészkő, pala, dolomit, homokkő. Ez magyarázza, hogy területein több mint 1100 barlangot ismerünk, melyek közül jó néhány látogatható.

Erdőrezervátumai 6622 hektárt tesznek ki, változatos fajtaösszetételű erdőállománnyal, mert ezeken a területeken tilos minden emberi beavatkozás. Ennek köszönhetően az állomány 40%-a 80 évnél idősebb fákból áll, de a 150 évnél idősebb állomány is meghaladja az ezer hektárt. A leggyakoribb faj a bükk, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a gyertyán, de a juhar, szil, hárs, kőris és éger is szép számmal képviselteti magát.

Mivel a fenyő nem őshonos ezeken a területeken, 6%-os arányukat kívánatos lenne csökkenteni.
Csertölgy
Csertölgy

Éghajlata hűvös hegyvidéki, az éves csapadékmennyiség 550-850 mm között alakul, fagyokra pedig október 10-től lehet számítani. Ez és a rendkívül gazdag geomorfológiai formakincs teszi lehetővé különböző mikroklimatikus körülmények kialakulását. Ezek a mikroklímával rendelkező területek nyújtanak élőhelyet számos jégkor előttről, vagy jégkorszaki időkből származó növényfajnak.

Jégkor előtti időkből származó reliktum faj (korábbi földtörténeti korból fennmaradt faj) a szirti pereszlény és a magyarföldi husáng. Jégkorszaki, alhavasi növény a sárga ibolya, a havasi ikravirág, a hegyi kőtörőfű és a havasi iszalag.
Sárga ibolya
Sárga ibolya
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: