A nemzeti parkot 1977-ben alapították, területei mintegy 42 ezer hektárt ölelnek fel, jelentősége pedig, hogy ez az ország első védettség alá vont hegyvidéki területe. A Bükki Nemzeti Park összterületének 97%-a állami tulajdon, kezelője pedig a az Egererdő Zrt. és az Északerdő Zrt.
ilyenek például a dédesi vár és környéke, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a cserépváraljai Kő-völgy, a Hór-völgy, és a kiemelkedően kedvelt turistalátványosság, a Szalajka-völgy. Két geopark is tartozik hozzá, a szlovák-magyar Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükk-vidék Geopark.
A hegység nagyrészt olyan tengeri üledékes kőzetekből áll, mint a mészkő, pala, dolomit, homokkő. Ez magyarázza, hogy területein több mint 1100 barlangot ismerünk, melyek közül jó néhány látogatható.
Erdőrezervátumai 6622 hektárt tesznek ki, változatos fajtaösszetételű erdőállománnyal, mert ezeken a területeken tilos minden emberi beavatkozás. Ennek köszönhetően az állomány 40%-a 80 évnél idősebb fákból áll, de a 150 évnél idősebb állomány is meghaladja az ezer hektárt. A leggyakoribb faj a bükk, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a gyertyán, de a juhar, szil, hárs, kőris és éger is szép számmal képviselteti magát.
Éghajlata hűvös hegyvidéki, az éves csapadékmennyiség 550-850 mm között alakul, fagyokra pedig október 10-től lehet számítani. Ez és a rendkívül gazdag geomorfológiai formakincs teszi lehetővé különböző mikroklimatikus körülmények kialakulását. Ezek a mikroklímával rendelkező területek nyújtanak élőhelyet számos jégkor előttről, vagy jégkorszaki időkből származó növényfajnak.