A kétezres évek elején Szentesi József fedezte fel újra őseink elfeledett szőlőfajtáit, és a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetéből hozott 10 fehér- és 10 kékszőlő fajtával létrehozott kísérleti ültetvényén tapasztalta ki ezek pozitív és negatív tulajdonságait.

Ennek is köszönhető, hogy míg húsz évvel ezelőtt csak néhányan foglalkoztak ezzel a témával, mára már az ország különböző borvidékein néhány tucat borász telepített ezekből a szőlőfajtákból. Közülük többen kifejezetten széles palettát tudnak felmutatni. Szentesi Józsefen kívül Andrási László somlói és Maurer Oszkár szerémségi borász is intenzíven foglalkozik a régi magyar fajták megőrzésével. Ők hárman különböző régiókban, egymástól távol, mégis hasonló szellemiségben dolgoznak. Akik az elmúlt időszakban kezdtek el ezekkel a szőlőfajtákkal foglalkozni, már az ő tapasztalataikat felhasználva, az adott területekhez és igényekhez igazodva tudnak fajtát választani.

Ebben a közösségi formában lehetőségük lesz a jövőben ezeknek a szőlőfajtáknak nagyobb támogatottságot biztosítani, a közös célokat pedig szervezettebben megvalósítani.

Az egyesületnek több célja is van, amiről a tagok szívesen mesélnek a közös munkájuk első mérföldkövének számító Régi magyar fajták – Nagykóstolón, amit május 8-án tartanak a II. kerületben a Szent Angéla Gimnáziumban. Itt közel 50 bort kóstolhatnak meg az érdeklődők, és találkozhatnak a borászokkal is.