Lehetséges előnyök: állatjólét, környezetvédelem, gazdaság
A PRRS-rezisztens sertések nemcsak az állategészségügy szempontjából hozhatnak fordulatot, hanem gazdasági és etikai dimenzióban is. A betegség hiánya csökkentheti az antibiotikumok és egyéb kezelések szükségességét, javíthatja a hizlalási mutatókat és a szaporulatot. Kevesebb megbetegedés kevesebb elhullást és jobb állatjólétet is jelent, miközben csökkenti az állattartás környezetterhelését is.
Ezen túlmenően az élelmiszer-ellátás biztonsága és hatékonysága is nőhet – olyan időszakban, amikor a klímaváltozás és a világjárványok megmutatták, mennyire sérülékeny a globális agrár-élelmiszer rendszer.
Magyar szemmel: lehetőség vagy kihívás?
Magyarországon a PRRS felszámolása évek óta zajlik – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022 óta PRRS-mentes státuszra törekszik minden állomány esetében. Bár hazánkban a betegség ellen a kiirtással és szigorú járványvédelmi intézkedésekkel védekeznek, a génszerkesztés teljesen új perspektívát jelenthetne.
A magyar sertéstartók számára ez a technológia hosszú távon csábító alternatíva lehet – különösen, ha a hagyományos mentesítési módszerek nem hoznak tartós eredményt, vagy túl költségesek.
Etikai és társadalmi kérdések
Bár a génszerkesztés technikailag eltér a klasszikus génmódosítástól – hiszen nem visz be idegen gént, csak módosítja a meglévőt –, a közvélemény sok helyen továbbra is fenntartásokkal fogadja az ilyen beavatkozásokat.
Ez különösen fontos lehet Magyarországon is, ahol az élelmiszeripari szereplők egy része hangsúlyosan természetes, GMO-mentes termékekkel kíván jelen lenni a piacon – ugyanakkor a globális versenyképesség megőrzése is prioritás lehet.
Új korszak küszöbén
Az FDA döntése tehát nemcsak az amerikai sertéstenyésztésben hozhat gyökeres változást, hanem új lendületet adhat a biotechnológiai fejlesztések társadalmi elfogadásának is. A génszerkesztett PRRS-mentes sertés – bár elsőként az USA-ban kerül forgalomba – valószínűleg nem sokáig marad kizárólag amerikai sikertörténet.
