A vad számára a víznyerés külön kihívást jelent a nyári forróságban, míg télen az élelemszerzés okozza a legnagyobb próbatételt. A vadászok tehetik a legtöbbet azért, hogy elviselhetőbbé tegyék a szélsőséges időjárási körülményeket a vad számára, ebben adunk útmutatást a Vadászúton mostani részében.
Mint már a sorozat előző részeiben több ízben taglaltuk, ha a vadászjegy kiváltása után valaki úgy dönt, vadásztársaságnál szeretne tag lenni, az számos kötelezettséggel jár(na). A társadalmi munka megköveteli a jelenlétet, a segítőkészséget, hogy jó minőségű lesek, masszív villanypásztorrendszerek, etetők, itatók stb. kerüljenek ki a vadászterületre.

Fotó: A Mi Erdőnk/ Nagy Károly Imre
Vadászati berendezések, vadföld
Miért fontosak ezek a berendezések? A lesek a vadászatot, a vadkár-elhárítást segítik, ha távolabbról nézzük, akkor állományszabályozási és gazdasági segédeszközök, mondhatjuk, elengedhetetlenek a megfelelő vadgazdálkodáshoz.
A villanypásztorrendszerek telepítése szintén a vadkár megelőzésében játszik jelentős szerepet (bár egyes gazdálkodói tapasztalatok szerint mit sem érnek), azonban a vadászterületen belüli területek túlzott elkerítettsége hosszú távon nem vezet jóra, mert a vad adott területrészre való beszorulása a mezőgazdasági növénykultúrában okozott kártétel koncentrálódását eredményezheti.
Használható takarmánytermelésre (amely majd a téli időszakban jó célt szolgálhat), de a téli takarmány lábon történő feletetésére, miként legelőfelület-növelésre, valamint a vadkár csökkentésére (a gazdálkodó által vetett mezőgazdasági növénykultúra helyett táplálkozóhely a vad számára), a vadászat, vadásztatás megkönnyítésére is alkalmas.

Érdemes a vadászterületen minél jobban elosztva, főként szegélyszerűen kialakítani. Nyáron ajánlott a vadföldet szakaszosan megnyitni, míg a téli vadföldeket kisebb területen létrehozni. Nagyon fontos a vadföld helyének meghatározása: minél távolabb csemetekertektől, mezőgazdasági növénykultúrától, hogy távol tartsuk a vad zömét, ezáltal lecsökkentve a vadkár lehetőségét. Ezeket az úgynevezett „elterelő vadföldeket” érdemes a mezőgazdasági területekre vezető váltók útjába, akár erdőkben elhelyezni.
Az ilyen biodiverzitású területeken több rovar is előfordul, ami fehérjeforrást jelenthet a növekvő csibéknek, amely létfontosságú táplálék korai életszakaszukban. A fajgazdag magkeverékből álló növénytársulás elfogyasztása a nagyvad számára is hasznosul, a vad kondíciója, trófeájának értékmérői javulnak a táplálék beltartalmi értékei miatt.
