A hallás anatómiája

Megállapították, hogy a baglyokhoz hasonlóan a rétihéjáknak is megnagyobbodott fülnyílásaik és két megnövekedett agyi régiójuk van. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy pontosan megállapíthassák egy hang forrásának helyét.

„Ha egy hang egyszerre érkezik mindkét fülhöz, akkor a hang közvetlenül az állat elől érkezik. Ha késleltetés van, az azt jelzi, hogy a zsákmány inkább balra vagy jobbra van” – mondta Vera Weisbecker, a Flinders Egyetem tudományos és műszaki főiskolájának evolúcióbiológus docense, a társszerző.

Azáltal, hogy ez a két agyi régió megnövekedett, a rétihéják pontosan be tudják mérni, hogy a fűben hol rejtőzik a zsákmányuk.

A rétihéják tehát a baglyokhoz hasonló hallórendszert fejlesztettek ki. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a hangokat ugyanolyan pontosan célozzák meg, mint a baglyok. Ez azt jelenti, hogy

mutatott rá Citron.

Emellett azonban a kutatócsoport rámutatott, hogy egyes baglyok hallószervei kifinomultabbak, mint a rétihéjáké. A gyöngybaglyok például képesek teljes sötétségben is vadászni, míg a sólyomfélék csak nappal aktívak.

„A baglyok éles hallását számos más tulajdonság is segíti, amelyeket a rétihéjáknál nincsenek. Például egyes bagolyfajoknak aszimmetrikus fülei vannak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a hangokat nagyobb pontossággal lokalizálják. Emellett ezeknek a baglyoknak számos más megnagyobbodott agyi régiójuk is van, amelyek a rétihéjáknál szintén nem volt jellemző” – mondta Citron.

Miért fontos a madarak anatómiai kutatása?

A kutatócsoport reméli, hogy tanulmányuk eredményei további madáranatómiai kutatásokra ösztönöznek, hogy kiderüljön, hogyan érzékeli egy-egy faj a környezetét.

„A miénkhez hasonló anatómiai vizsgálatok ablakot nyitnak arra, hogy a madár hogyan érzékeli a körülötte lévő világot. Ez rendkívül hasznos lehet a madárvédelem szempontjából” – tette hozzá Iwaniuk.

Ez hozzájárulhat az amerikai rétihéja (Circus hudsonius) populációk nagymértékű csökkenéséhez, amelyet Kanadában tapasztaltunk.”