Egy kanadai és ausztrál kutatók által vezetett új tanulmány a rétihéjákat vizsgálva felfedezte, hogy igen fejlett hallószervvel rendelkeznek. A Lethbridgei Egyetem és a Flinders Egyetem kutatóiból álló nemzetközi csapat akkor jött erre rá, amikor váratlanul bagolyszerű tulajdonságokat találtak több rétihéjafaj, például az ausztrál pettyes rétihéja (Circus assimilis) fülében és agyában.
A Journal of Anatomy című folyóiratban megjelent új cikk az albertai Lethbridgei Egyetem Iwaniuk Laboratóriumának és a dél-ausztráliai Flinders Egyetem Vera Weisbecker docensének „Bones and Diversity Lab” („csontok és változatosság laboratórium”) nevű laboratóriumának munkáját mutatja be.
Fotó: Pixabay
A Lethbridgei Egyetem doktorandusza, Sara Citron, a tanulmány vezetője elmondta, hogy baglyok hallása rendkívül kifinomult, így tudják sötétben is megtalálni zsákmányukat – írja a Phys.org.
– mondta.
Hogyan merült fel egyáltalán a rétihéja hallásának vizsgálata?
A kutatócsoport felfigyelt rá, hogy ezek a Észak-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Európában, valamint Afrika és Ázsia egyes részein megtalálható madarak szokatlan, bagolyszerű viselkedést mutattak. A legtöbb nappali ragadozómadár kifejezetten a látásra hagyatkozva találja meg prédáját. Ehhez valamilyen magaslati pontra kiülve figyelik a területet, vagy magasan repülve, esetleg szitálva (amikor egy pont felett „lebeg”) keresik a táplálékot.
Dr. Andrew Iwaniuk, a kanadai Viselkedési Idegtudományi Központ docense azonban rámutatott, hogy a rétihéják inkább alacsonyan, a fű felett repülve, lefelé nézve pásztázzák a területüket. Úgy tűnik, hogy így hallgatóznak a zsákmányuk után.
Emellett
Fotó: Frank Cone/Pexels
A felfedezés egybevág a régebbi viselkedési tanulmányokkal. Ezek kimutatták, hogy a rétihéják a baglyokhoz hasonló pontossággal képesek lokalizálni a hangokat. Eddig rejtély volt, hogyan teszik ezt.
A kutatócsoport ausztráliai és kanadai vadon élő állatok rehabilitációjával foglalkozó állatkertekből és múzeumokból származó példányok segítségével megvizsgálta a rétihéjákat és más, közeli rokon sólyomfajok, például az ausztrál ékfarkú sas koponyájának és agyának anatómiáját.
