0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 25.

Macskabagoly a ház körül: áldás vagy átok?

Sorozatunk ötödik részében egy gyakori, nagy testű fajjal, a macskabagollyal (Strix aluco) ismerkedünk meg.

Az éjjeli napszámosok sorozatban bemutatom azt az öt bagolyfajt, amely az emberi településekhez, mezőgazdasági területekhez kötődik. Ezek a baglyok felbecsülhetetlen vegyszermentes segítséget nyújthatnak nekünk a különböző mezőgazdasági kártevők elleni védekezésben, ha szánunk egy kis időt megismerésükre, megtelepedésük támogatására.

A macskabagoly testhossza 37-39 cm, szárnyfesztávolsága 94-105 cm. Tömege 360-650 gramm körüli. A hímek ennél a fajnál is jelentősen kisebbek a tojóknál.

A macskabaglyok tollazata szürke vagy rozsdabarna, szemük sötétbarna. Tollfülük nincsen.

macskabagoly
Fotó: Wikimedia Commons

Eurázsiában és Északnyugat-Afrikában elterjedt faj. Eurázsia legészakibb területeiről hiányzik. Hazánkban általánosan elterjedt, síkvidéken és dombvidéken, valamint hegységeinkben is előfordul. Kedveli az erdős, ligetes élőhelyeket. Zárt erdőkben főleg azokat a területeket keresi, ahol a fák közé beékelődött szántó, vágás, vadföld található. Télen is fészkelőhelyük környékén maradnak.

Évente egyszer költ, a fészekalj pusztulása esetén pótköltése lehetséges. A költési időszak jellemzően március, április, május hónapokra esik. A faj elsősorban odúlakó, de elérhető odvak hiányában megtelepedhet régi épületek padlásain, nem működő kéményekben, ragadozómadarak és varjúfélék elhagyott fészkeiben és mesterséges odvakban is.

Fészekalja 2-5 tojásból áll, amit a tojó kétnapos időközönként rak le, és ahogy az a bagolyféléknél megszokott, már az első tojás lerakásakor belekezd a kotlásba. A tojások körülbelül harminc nap után kelnek ki. A fiókák 32-37 napos koruk körül hagyják el a fészket. Szüleik ezután még három hónapig etetik őket.

Táplálékállatai között elsősorban egér- és pocokfajok szerepelnek. Emellett fogyaszt peléket és kisebb számban madarakat is. Egérgradációs években – tehát akkor, mikor a bőséges táplálékkínálat miatt az egerek elszaporodnak – a macskabagoly jóval több tojást rak, és több fiókát nevel fel sikeresen, mint egérben szegény években.
Fotó: Pixabay

A macskabagoly európai állománya becslések szerint 36 000 és 80 000 pár között mozog. Hazai állománya stabil, 5000-8000 párra tehető. Az emberi eredetű ártalmak, mint a gázolás, mérgezés, kilövés mellett állományát a nyestek is nagymértékben veszélyeztetik. Előfordul, hogy nyest nemcsak a fészekaljat, hanem a kotló tojót is megöli.

A védett, 50 000 forint eszmei értékű macskabagolynak az elterjedését jól támogathatja a mesterséges költőodúk kihelyezése. D-típusú odút igényel, kerek berepülőnyílással.

Az odú alapterülete 20×25 cm legyen, a berepülőnyílás átmérője 12,5 cm.

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványnál ezek az odúk megvásárolhatók, ha nem akarunk házilag készíteni. Amennyiben területünkön füleskuvik vagy kuvik költ, a macskabagoly telepítése nem ajánlott, mivel a macskabagoly előszeretettel fogyasztja el ezeknek a kisebb testű bagolyfajoknak a fiókáit.

Bagolyválasztó kisokos

Cikksorozatom végére érve szeretném segíteni azokat a gazdatársaimat, akik úgy döntöttek, a kártevők elleni biológiai védekezésben hasznos segítőtársaik lehetnének a baglyok. Táblázatba foglaltam az előző lapszámainkban ismertetett öt, mezőgazdasági szempontból hasznos bagolyfaj számunkra legfontosabb jellemzőit. Remélem, az összeállítás meggyőzi a kétkedőket is. Minek gazdálkodjunk egyedül, küzdve a természet erői ellen, ha segítőtársainknak is fogadhatjuk őket?

Ajánljuk még:

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: