Francesca Barbero, a Turini Egyetem zoológus professzora egy érdekes kísérletet végzett. Kutatásához egy sor szakértő csatlakozott, köztük entomológusok, hangmérnökök, és a növénytani szakemberek Spanyolországtól Ausztráliáig. A céljuk az volt, hogy olyan kíméletes módszert dolgozzanak ki, mellyel megfigyelhetik a beporzók és növények közötti kölcsönhatásokat – számol be a Phys.org.

Fotó: Mario A. Diges /Wikimedia Commons
Azt már eddig is vizsgálták, hogyan találják meg a beporzók a növényeket: szaglás és vizuális jelek alapján. Egyre több bizonyíték utal azonban arra, hogy mindkét fél képes kiadni és érzékelni is bizonyos vibroakusztikus jeleket. Ennek bizonyítására Barbero és társai egy bizonyos méhfaj, a Rhodanthidium sticticum zümmögését játszottak le növésben lévő oroszlánszáj virágok mellett. Ez a faj a mediterrán régió nyugati részén elterjedt, mint Európában mind Afrikában. Ez a faj hatékony beporzója az oroszlánszájnak. A kísérlet során kiderült, hogy
A virágok reakciója a túlélés és a koevolóció egyik példája lehet, amennyiben a növény ezzel eléri, hogy a beporzó több időt töltsön rajta, mellyel nő a megtermékenyülés esélye.
„Az a képesség, hogy a növény képes megkülönböztetni a közeledő beporzókat a vibroakusztikus jelek alapján egy alkalmazkodási forma lehet” – mutatott rá Barbero. Azzal, hogy a megfelelő faj közeledtére reagálva igyekszik azt még hosszabb ideig marasztalni, növelheti a szaporodási sikerét.

Fotó: hartono subagio, Pixabay
A növények hallgatóznak – de vajon a rovarok is?
Míg az egyértelmű, hogy a zümmögő hangok kiválthatják a növények reakcióit, az már kevésbé világos, hogy a növények akusztikája befolyásolhatja-e a rovarok viselkedését is. Vajon a növények által kibocsátott hangok hatással vannak-e a beporzók viselkedésére?
mutatott rá Barbero.
A kutatócsoport jelenleg is végez elemzéseket, amelyekben összehasonlítja az oroszlánszájak más beporzókra és nektárrablókra adott válaszait.
„Az a sokféle mód, ahogyan a növények érzékelik mind a biotikus tényezőket – például a hasznos és káros rovarokat, más szomszédos növényeket -, mind az abiotikus jeleket, például a hőmérsékletet, a szárazságot és a környezetükben lévő szelet, valóban megdöbbentő” – mondta Barbero.