A Portfolio Csoport által szervezett kecskeméti Agrofuture Konferencia tematikus napjának célja volt az ágazati szereplőkkel megismertetni a következő évtizedét meghatározó fenntarthatósági céljait, bepillantást nyújtani az aktuális innovációs trendekbe és eredményekbe, s ezáltal közvetve hozzájárulni a hazai agrárium minél gyorsabb és hatékonyabban szemléletváltásához.

A biogazdálkodásé a jövő?

A jövő mezőgazdaságának egyik kihagyhatatlan szegmense az ökológiai gazdálkodás -vélekedett Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft ügyvezetője, amely megfelelő választ nyújt a 21. század környezeti és társadalmi kihívásaira, mivel a termelés során a környezet megóvását kiegészíti a méltányosság-, a gondosság- és az egészség alapelve is.

További fő célkitűzés lehet a modern biogazdálkodás felé ösztönözni a gazdálkodókat és az innovatív technológiák alkalmazásával a hozamok növelésével mindinkább megközelíteni az iparszerű mezőgazdálkodásban előállított mennyiségeket. Erre léteznek működő hazai példák, amelyekből egy bemutató hálózatot tervez létrehozni a Biokontroll Hungária.

Államkincstári tanácsok

Az AKG pályázatok eredményhirdetése után az eredményes megvalósításhoz nyújtott segítséget Salamonné Ebele Eszter a Magyar Államkincstár osztályvezetőjének előadása. A nyertesek előtt álló 5 éves támogatási program neheze még csak most jön, hiszen az AKG kifizetések egy összetett, nagyon sok vállalásból álló támogatási rendszer, az ökológiai gazdálkodásban ráadásul speciális feltételeknek kell megfelelni. A kincstári ellenőrzések a legfontosabb kötelezettségek mentén történnek, a vállalásokat folyamatosan szem előtt kell tartani. Fontos a gazdálkodási napló folyamatos vezetése és időben történő benyújtása. A kötelező képzés nem újdonság, viszont új feltétel, hogy a támogatási okirat kézhezvételétől számított öt év helyett egy éven belül el kell azt végezni.

Ökogazdálkodás kihívásai – Kerekasztal

A kerekasztal mellett is a sikeres ökológiai gazdálkodás magyarországi perspektíváiról, a szabályozási követelményekről, a támogatási és piaci lehetőségekről beszélgettek a résztvevők: Drexler Dóra (ügyvezető, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet), Pais István (ügyvezető, Huminisz Kft.), Roszík Péter (ügyvezető, Biokontroll Hungária Kft.), Salamonné Ebele Eszter (osztályvezető, Magyar Államkincstár) és Szólláth Tibor Zoltán (Hajdú Bihar megyei elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)

Van potenciál az ökoban

Dexler Dóra, az ÖMKI tavasszal megjelent kutatási eredményeire hivatkozva is megerősítette az elmúlt években tapasztalható fejlődést, amellyel az ökoterületek nagysága szerint az EU első negyedében vagyunk. Hangsúlyozta, hogy a területalapú támogatás hatására jelentkező növekedést össze kell kapcsolni a kereslet oldallal és nagyobb hangsúlyt helyezni a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező, feldolgozott ökoélelmiszerek előállítására.

A támogatási oldalon is látható a növekedés, – mondta Salamonné Ebele Eszter – míg az előző időszakban 266 ezer hektárra érkezett pályázat, addig legutóbb már 5800 ügyfél 350 ezer hektárra nyújtott be kérelmet.
Szólláth Tibor megyei NAK elnök és egyben gazdálkodó szerint a gazdálkodás mikéntjéhez a tudás rendelkezésre áll, a termesztés egyik alappillére az egészséges talaj, az egyik legnagyobb kihívása pedig a gyomszabályozás kérdése.

Pais István kiemelte, hogy a biogazdálkodásban is léteznek olyan inputanyagok, növény kondicionálok, melyek használata nélkülözhetetlen a fenntarthatóság és a jó minőség elérése érdekében. A megfelelő szerhasználatban az ÖMKI szaktanácsadói is tudnak segítséget nyújtani, ahogy az idén újra megjelenő a biogazdálkodásban használható termésnövelő szereket átfogó kiadvány is teljeskörű tájékoztatást ad. Dexler Dóra szerint a jó talajállapot eléréséhez a biostimulánsok mellett kihagyhatatlan a szerves anyag pótlása.

Abban mindenki egyet értett, hogy nem ideális az a helyzet, hogy a hazánkban megtermelt ökotermékek 90 százaléka exportra kerül, társadalmi hasznossága nem itt érvényesül. Az a tapasztalat, hogy azokban az országokban, ahol a belföldi kereslet alacsony, visszaesik a termelés is.

Az ökológiai gazdálkodás jövőbeni sikerességéhez elhivatott gazdálkodókra és a modern biogazdaságok további fejlődésére van szükség, hogy a területalapú támogatásokat minőségi ökoélelmiszerek előállítása kövesse. Az ökológiai gazdálkodás magyarországi perspektívái jók, de egyelőre nagyon alacsony bázisról indul a növekedés, amelyben bőven vannak még tartalékok.

Ársapkák, importnyomás és a jövő dilemmái: a magyar élelmiszeripar útkeresése