A rendezvény arra törekszik, hogy – többek között – az aktuális piaci, adózási, munkaerőgazdálkodási, szabályozási, támogatási, finanszírozási, jövedelmezőségi és beruházási kérdésekben olyan információkat nyújtson, amelyek érdemi módon járulhatnak hozzá az iparág vállalatainak eredményes tevékenységeihez.

Fordulóponton a hazai élelmiszeripar – Éder Tamás a kihívásokról és a reményről

Az élelmiszeripar 2024-ben közel 4%-os termelésnövekedést ért el, ami az iparág egészének visszaesésével szemben kedvezőnek mondható. Azonban ez sem ellensúlyozta a 2023-as, iparágon belüli jelentős visszaesést. Sajnos a 2025 első negyedéve sem hozott fordulatot, 0,8%-os csökkenést mutatva. Az elmúlt két évben a belföldi értékesítés és az export tendenciái hasonlóak voltak, ami szokatlan, mivel korábban az export gyakran ellensúlyozta a hazai kereslet gyengülését. Az első negyedévben a belföldi értékesítés stagnált, míg az export 3%-kal csökkent.

A hazai termékek „polcvesztése” továbbra is fennáll. Bár 2023-ban az élelmiszeripar belföldi értékesítése jobban nőtt, mint a kiskereskedelem, 2025 első negyedévében ismét kismértékű piacvesztés figyelhető meg. Az elmúlt évek extrém inflációja során a kiskereskedelem kezdetben saját árrése terhére csillapította az áremelkedést (2021-2022), de 2023-tól az árrés jelentősen növekedett, így a fogyasztói árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint az élelmiszeripar átadási árai.

A szektor problémáit a lassú fogyasztásnövekedés, a diszkont termékek térnyerése, az importnyomás fokozódása, a minőséggyengítési folyamatok, valamint a súlyos munkaerőhiány jellemzi. Emellett az ágazatban továbbra is sok a szereplő és alacsony az üzemméret, és jövedelmezőségi gondok is fennállnak.

Az állami terhek, mint az EPR-díj, kiberbiztonsági díj, vízdíjak, ÁFA és kiskereskedelmi adó, jelentősen hozzájárulnak a magyar élelmiszerek magas árához. Bár a mezőgazdasági alapanyag- és feldolgozási költségek közelítenek az uniós átlaghoz, az energiaárak nálunk a legmagasabbak. Az élelmiszerekre rakódó adóteher pedig Magyarországon a legmagasabb az EU-ban. Ennek ellenére a fogyasztói árak csak 2023-ban érték el az uniós átlagot, ami azt jelenti, hogy a láncban nem keletkezik megfelelő jövedelem a fejlesztésekre.

Éder Tamás az előadását az optimista kilátásokkal zárta: a jelentős beruházási támogatások lehetőséget adnak a versenyképesség erősítésére, technológiai fejlesztésekre és az automatizációra.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a párhuzamos, irracionális beruházások kockázatára, és a döntéshozók felelősségére a források optimális elosztásában. A cél, hogy a soha nem látott mértékű támogatás a lehető legjobban hasznosuljon a következő 2-3 évben.