Tarcal környékén a löszös talaj a jellemző, amit sokáig nem becsültek, mert úgy gondolták, hogy ez egy viszonylag egyszerű szerkezetű, laza talaj, és itt nehezen aszúsodik a szőlő. – Így igaz, nálunk ritkább az aszúszem, viszont ami van, az nagyon finom. És kiderült, hogy a lösz fantasztikusan változatos, igen gazdag ásványianyag-tartalmú kőzet, csodaszép árnyalatai vannak, és helyenként feltűnően magas a mésztartalma. Az itt termett szőlő finom, citrusos karakterű, elegáns savszerkezetű, jól érlelhető bort ad.

Az aszúkészítésen pedig érződik a könnyed, franciás vonalvezetés, és a minden Kikelet-borra jellemző nőies elegancia.

– Kezdetben sokan kritizálták az aszúboromat, mondván, hogy ez nem a klasszikus, megszokott tokaji aszú. Valóban, inkább gyümölcsös és kevésbé botrítiszes. De ma már többen, főként a fiatalabb generáció készít frissebb, gyümölcsösebb, könnyedebb, de ízben tartalmasabb aszúbort. Az aszúbor minősége jelentősen emelkedett az utóbbi húsz évben, és egyértelmű, hogy itt vannak a világ legszebb édes borai.

Amikor házasítja a borokat, keresi az eleganciát, és valószínűleg máshogy találja meg az egyensúlyt, mint a helyi borászok, illetve az egész folyamatnak jót tesz a lényéből áradó természetes lazaság.

A pezsgő, amely a sors ajándéka Kikelet

Ebből a szemléletből született meg az első pezsgő is. A pezsgőkészítésbe több mint tíz évvel ezelőtt fogott bele, és ezt a döntést nem a divat motiválta. – A véletlennek köszönhetem, a sors akarta, hogy legyen. 2013 júliusában elverte a jég a szőlőmet, a levelek sérülése miatt a fürtök nehezebben értek be. Lehettem volna dühös és csalódott, de felismertem, hogy kinyílt egy ajtó számomra, hiszen szép pezsgőalapanyag született. Kipróbáltam és igen jól sikerült. Ma már büszke az eredményre, és el sem tudná képzelni a pincészetet pezsgő nélkül. – Nekem megvan az a szabadságom, hogy kövessem a természet adta lehetőségeket. Egy nagy borászatban előírják, hogy mikor mit kell készíteni, én viszont megtehetem, hogy inkább az évjáratot próbálom értelmezni, és így eldönteni, hogy a szőlőből édes vagy száraz bor, esetleg pezsgő készüljön.

A szőlőművelésre pedig a természetközeli tudatosság jellemző, szinte minden munkafolyamatot kézzel végeznek, és bár ez sokkal költségesebb eljárás, Stéphanie szerint csakis így érdemes. Azt mondja, még nem találták fel azt a gépet, ami olyan átgondoltan és szelektáltan tudná végezni a metszést vagy a szüretelést, mint a hozzáértő emberek. – Még a mesterséges intelligencia sem lehet képes erre, a szüretben és a borkészítésben biztosan nem, ő nem tud kóstolni, nem érzi az ízeket, ugye? – és elégedetten kóstol bele egy hatputtonyos aszúba.