Magyarország helyzete – passzív szemlélő vagy jövőformáló?

Az EU egységes szabályozása értelmében az ilyen termékek új élelmiszernek (novel food) minősülnek, ezért a piacra kerülésükhöz teljes körű engedélyezési eljárás – benne az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) általi tudományos értékelés – szükséges. Eddig mindössze két ilyen kérelmet nyújtottak be az EU-ban: 2024-ben egy francia startup tenyésztett libamáj termékének engedélyezését kezdeményezte, 2025 januárjában pedig egy holland vállalkozás adott be kérelmet egy kultivált marhazsír termékre.

Mindeközben több uniós tagállam kormánya nyíltan ellenzi a műhús megjelenését. 2023-ban a világon elsőként Olaszország törvényben tiltotta be a sejttenyésztéssel előállított húsok gyártását és forgalmazását megelőző jelleggel, az EU Bizottsága vizsgálatot indított a döntés miatt.

Magyarország kormánya szintén elutasító állásponton van: Nagy István agrárminiszter 2023 végén úgy vélekedett, hogy a szintetikus hús veszélyezteti az “európai identitásunkat”. 2025 márciusában egy olyan törvényjavaslat került benyújtásra, amely Magyarországon a laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának tilalmáról szól (az orvosi és állatgyógyászati felhasználás kivételével).

Ugyanakkor vannak ellenpéldák is: Hollandia és Dánia elítélte a laborhús elleni kampányokat, mondván nem szabad elzárkózni az olyan innovációktól, amelyek segíthetnek csökkenteni az élelmiszer-termelés károsanyag-kibocsátását. A holland kormány eddig 60 millió euróval támogatta a kultivált hús kutatását.