Több szakágban a csúcson
Az 1936-os berlini olimpián a bolgár és az osztrák lovastusa csapatban egyaránt szerepelt egy-egy egyed. Az 1974-ben és 1978-ban világranglista vezető Fülöp Sándor 1969-ben megnyerte a Magyar Hajtó Derby-t és az Aacheni Hajtó Derby-t a Kiskunsági Állami Gazdaság négyes fogatával. Az 1980-as években Muszkán István az Abádszalók Lenin Mgtsz. színeiben kettes fogatával a Duna – Alpesi Kupát háromszor hódította el. Az 1989-es Kettesfogathajtó Világbajnokságon Lázár Zoltán egyéni ezüst és csapat aranyérmet nyert: lovai közül egy volt, amelyik mindhárom számban (díj-, akadály-, maratonhajtás) ment: Hadfi, a Furioso.
A Bécsi Spanyol Lovasiskola korábbi igazgatója, Alois Podhajsky szintén lovagolt egy Teja nevű Furioso heréltet, akivel az 1948-as londoni olimpián egyéni 7. helyezést értek el. Kruzsicz József Fantázia nyergében díjugratásban első helyezett volt 1964-ben a kecskeméti Kanca Derbin 180 centiméteren egyéniben, a Ménesek díjában csapatban és egy évvel később Mosonmagyaróváron a 160 cm-re kiírt számban is, egyedüli hibátlanként.
2025-ös szezonjának jelenlegi legnagyobb eredménye, hogy a Kéktói Ménesből származó Bremen Plan Furioso-76 Chelenggel bekerült a magyar lovastusa válogatott C keretébe.
A Kucsora örökség
A Kéktói Ménest a rendszerváltás utáni magyar lótenyésztés egyik legnagyobb alakja, a déli országrész fáradhatatlan mozgatórugójaként és összetartójaként tevékenykedő Kucsora István alapította, akinek pályáját végig kísérte a Furioso – North Star genetikai alapjainak megóvása.1977-től 2005-ig létrehozója és vezetője volt az Aranyági Ménesnek. 1993-ban egyike volt azoknak, akik életre hívták 1993-ban az első Alföldi Állattenyésztési Kiállítást, ahol a lovasprogramok, bemutatók, lóversenyek megszervezésében és lebonyolításában több, mint 10 éven keresztül aktívan részt vett. Tiszteletére 2024-ben díjat alapítottak. (Kucsora István Életműdíj).
Az ő ötlete nyomán alakították ki 2010-ben Derekegyház-Tompaháton a Furioso Emlékparkot és ugyan ebben az évben először szervezte meg családjával a fajta ünnepét, Kéktó Fesztivált. Örökségét fia, Kucsora Péter viszi tovább: jelenleg 20-25 anyakancát, tíz fedezőmént és csikóikat tartják, nevelik, képezik és sportegyesületük színeiben versenyeztetik. Olyan nagyszerű lovak kerültek ki az évek során a ménesükből, mint a fent említett Bremen Plan Furioso-76 Cheleng, a 2016-ban a spanyolországi Korosztályos Díjlovagló Európa Bajnokság döntőjébe jutott Furioso-123 Lényeg vagy Noth Star XIV-7 Kormos, aki lovastusa nemzetközi 3*-on versenyzett. Mindhárom ló lovasa Fejes Kata.
Napjainkban
A magán tenyésztők állományát – amik létszámilag a kedvtelésből tartott 1-2 kancától ötvenig terjednek –, jelenleg két állami fenntartású ménes egészíti ki: egy hetvenes kancalétszámú Tiszabábolna térségében, a Borsodi-sík déli részén, a Bükki Nemzeti Parkban, egy kisebb pedig a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Izsákon.
A ménesek többsége az aktuális állategészségügyi előírások betartásával látogatható előzetes bejelentkezéssel. Határainkon túl a már korábban említett Romániában, Németországban, valamint Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában foglalkoznak a tenyésztésével. A Furioso- North star (Leutsttettener Pferd) a bajor kulturális örökség része, idén ünneplik 150 éves évfordulójukat.
Dr. Mihók Sándor méltatása
„A furioso-north star minden igényt kielégítő, nehéz katonai hátaslóként került kitenyésztésre, de bátran lehetett használni a hadseregben fogatos munkára is. A parasztság kezén igáslóként, a nagybirtokokon elsősorban kocsilóként (de katonai pótlóként és szükség szerint igáslóként is) számítottak rá. Valójában szívesen használta mindenki, mert átütőerővel adta tovább értékmérő tulajdonságait. A furiosók és north starok képesek voltak a könnyű angol félvéreket tömegesebbé és nyugodtabbá, a túl élénk kancaanyagot jobb használati tulajdonságúvá tenni, vékonycsontú egyedek csontozatát erősíteni, a belterjes gazdálkodás igényeihez alkalmassá tenni.
Lendületes vágtájú.1 Az I. és a II. világháború, majd az 1950-1970 közötti lótenyésztési politika szinte tönkretette a fajtát. A civil tenyésztésszervezés túlnyomó többségben népies jellegű tenyészanyagon , a fajtába tartozó mének fajtaátalakító keresztezésével, nagy erővel fogott a rekonstrukciójához. Ezt a folyamatot mára befejezettnek lehet tekinteni, s a kialakult genotípus a lovassportok szinte minden területén jól használható. Eredményes díjlovak, militaryban sikeres egyedek, sőt fogatsportban világbajnokok kerültek ki a fajtából. Nyugodtsága miatt a lovastorna szakágban is kedvelt. Lépése, ügetése térnyerő.” – Dr. Mihók Sándor: Szempontok lóvásárláshoz (digitális kiadvány, Szaktudás Kiadó Ház)
A cikk a Kistermelők Lapja 69.évfolyamának 5.számában jelent meg.
Az összeállításban szereplő fotókat biztosították: Furioso- North Star Lótenyésztő Országos Egyesület; Haga Zsuzsanna (Haga Zsuzsanna Equine Photography), Hajdu Krisztina (lovasfoto.hu), Oroszvári-Szabó Péter
