Az első mezőgazdasági jellegű kiállításnak az 1829-ben Széchenyi István gróf által rendezett „állatmutatást” nevezhetjük. Ezt követően rendszeressé váltak az állatmustrák, amelyek célja már akkoriban is a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolatok bővítésé, a kereskedelem fejlesztése, a piaci információk terjesztése volt. Még a két világégés között is, a gazdasági világválság sanyargatása ellenére jelentősnek nevezhető az 1930-ban tartott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, majd az 1935. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. A második világháború utáni első megrendezésre kerülő országos seregszemle az 1948-ban megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár volt. A kiállítás neve 1970-től változott Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra (OMÉK).
Ugyanis a II. világháborút követően, hagyományosan Budapesten az Albertirsai út, Pongrác úti terület kiállítási és tenyészállatvásár-telep volt.
Vagyis a Hungexpo elődjének számító BNV-n már javában volt OMÉK. Ebből is látszik, a tenyészállatoknak, a magyar mezőgépgyártásnak, élelmiszer-termelés bemutatásának milyen hagyománya van.
És ezért kell megszervezni kétévente egy olyan találkozót, egy olyan fórumot, ahol még azok is, akik a mindennapi életükben elszakadtak a magyar vidéktől, a magyar mezőgazdaságtól, lehetőséget kapjanak arra, hogy betekintést nyerjenek, miként működik ez az ágazat, milyen fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar területén – adott az OMÉK-ról rövid történeti áttekintést Ondré Péter. Az AMC ügyvezetője fontosnak tartja azt is, hogy a kiállítás bemutassa a kárpát-medencei állattartás hagyományait, illetve azt, miért lényeges az ország élelmiszer-önellátása, ami voltaképpen nemzetstratégiai tényező is.
Külön készülünk a gyermekes családok számára, de lesznek kulturális programok, népzenei fellépések, vagy éppenséggel hagyományos mesterségek bemutatója is. A kiállítás első két napján az iskolák, agrárszakképzési intézmények diákjait, egyetemi hallgatókat fogadjuk díjmentesen. De természetesen, ahogy az OMÉK-on lenni szokott, a határon túlról érkezők ismét kiemelt figyelmet kapnak, olyannyira, hogy külön pavilonba kapnak helyet a magyar mesterségek, hungarikumok kiállítóitól. Ez nagyjából háromszoros nagyságú megjelenést jelent majd az idei évben, mint azt korábban megszokhattuk.
(Fotó: MMG)
Az állattenyésztők élete különösen nehéz, az év 365 napjában gondját kell viselniük az állatoknak, és talán éppen az ilyen agrárrendezvények, amilyen az OMÉK-is, adnak teret annak, hogy az agráriumban nap mint nap dolgozók összegyűljenek, tapasztalatokat cseréljenek egymással és közösséget építsenek.
Mindemellett az őshonos magyar állatfajok és fajták is platformhoz jutnak, hogy a mezőgazdaságon kívül dolgozók, természet, gasztronómia és állatok iránt érdeklődők is megismerjék hazánk szőrös, tollas természeti kincseit éppúgy, ahogyan a magyar konyhára jellemző kézműves termékeket.
