A termőhely talajtani adottságai

A Csoroszlya farm területi adottságairól Dr. Dobos Endre mesélt évmilliókat átívelőn. A szári farm a Vértes déli lábánál elterülő medencesíkság, melyet réti, karbonátmaradványos és csernozjom barna erdőtalaj jellemez. A gyepekkel és erdőfoltokkal tarkított, gyengén meszes, homokos vályogtalajon korábban intenzív szántóföldi művelés zajlott. A viszonylag kis terület talajtani változatosságát próbálta érzékeltetni a talajtani szakember a három fúrt és két kiásott talajszelvény bemutatásával.

A magasabb területeken az alig 30 centis talajszint 20-30 százalék kőzettörmelék frakciót tartalmaz, mélyebben pedig, mintha szilárd kőzet lenne, termesztésre szinte alkalmatlan területet jelez. A szoknyaként lefutó lankás lejtőkön átmeneti zónaként a már 50-70 centis lerakódott hordalékanyag javítja a termesztési körülményeket, míg a mélyedésekben felhalmozódnak a fentről kimosódott hasznos anyagok. Ebben a pozitív mintaként bemutatható zászlós szelvényben több mint 80 cm mély termőréteg rakódott egymásra, benne élő gyökerekkel, ami mutatja, hogy a növények biztosítékként ilyen mélyre is lejuttatják gyökereiket a felvehető víz érdekében. Dobos Endre fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók ismerjék meg a talajaikat, ne csak a felső réteget, hanem az egész talajszelvényt és használjuk ki annak adottságait.

Az elmúlt év eredményei

A délután folyamán az ÖMKi-VSZT-Nébih öko posztregisztrációs fajtatesztek tavalyi éves eredményeit Balog Emese, az ÖMKi szántóföldi csoportjának projektvezető kutatója foglalta össze. Az ökológiai gazdálkodásra általánosságban jellemző, hogy az intenzív tápanyag-utánpótlás elmaradásának következményeként a megszokottnál gyengébb minőségi tartalmakat mértek.

Különösen fontos a jó gyomelnyomó képesség és a betegségekkel szembeni ellenállóság, hiszen ökológiai körülmények között az agrotechnikán (vetésváltás, talajművelés) kívül nincs sok lehetőség a károsítók visszaszorítására.