A nitrogént megkötő képessége igen jelentős, hektáronként 40-60 kilogramm hatóanyaggal számolhatunk a termesztése során. A hektáronkénti magtermése szélső határok között váltakozik: 400-3500 kilogramm született eddig a kísérletekben. Keverékben jól termeszthető együtt a zabbal, ilyenkor zölden szokás betakarítani.
Ha egy kicsit is csapadékosabb az év, akkor a csillagfürt–zab keverék hektáronkénti zöldhozama akár a 40 tonnát is elérheti, viszont az olyan száraz évben, amilyen 2022 volt, ennek jószerével a felét, egyharmadát produkálta. A különböző csíraszámmal vetett csillagfürt tavaly az 1478 kilogrammos kontrollhoz képest 250 ezer magnál 2006 kilogramm lett, míg a hektáronként 400 ezer csírával vetett csillagfürt, jó tápanyagellátás mellett, 2301 kilogrammot adott.
Jó hozam, de kipergésre hajlamos

Fotó: Debreceni Egyetem/Pál Vivien
A szöszös bükköny ugyancsak 2022 óta indult nagyobb karriernek. Ennek a keveréknek előnye, hogy a támasztónövénnyel egy menetben vethető, ezért a vetéskori szeparáció elkerülhető.
Hasonló magágyat kell készíteni számára, mint a kalászosoknak, és ez a növény a korai kukorica betakarítása után is vethető. A vetésmélység 5 centiméter kell legyen, a kemény héjúsága miatt lassabban kel ki a kalászosoknál, amire érdemes odafigyelni.
virágzáskori szárazságot nem szereti, arra érzékenyen és kedvezőtlenül reagál. Ha a nitrogén ellátása túlzott, akkor vegetatív túlsúlyállapot alakulhat ki. Jobb talajon a hektáronkénti bevált vetőmagnorma mind a bükköny, mind a rozs esetében 40 kilogramm. Azzal számolni kell, hogy a szöszös bükköny takarónövénnyel együtt is megdől, emiatt a betakarítás nehézkessé válik.
Ez főleg akkor lép fel, ha a növény virágzását követően csapadékosabb időjárás köszönt ránk. Nagyon fontos, hogy a cséplődobot helyesen állítsák be, mert magtörésre egyébként is hajlamos.
A rotoros kombájnokkal a betakarítás általában eredményesebb szokott lenni. Akinek nincs saját tisztító kapacitása, ott a magkeverék elszállítása meglehetősen költséges. Az elmúlt 4 év során a nyíregyházi kísérletekben a bükköny hektáronként 250-800 kilogramm magtermést adott.

Fotó: Debreceni Egyetem/Pál Vivien
A tavaszi bükkönyt a lehető legkorábban kell elvetni, akár március kezdetekor. Kukorica után, a gyomirtó szer utóhatása miatt nem szabad termeszteni, a napraforgó pedig az árvakelése miatt okoz gondot.
A tavaszi bükkönyt egy menetben lehet elvetni, az úgynevezett szeparálódás itt sem jellemző. A gyomfésülést viszonylag rövid időtartamon belül lehet alkalmazni.
Jobb talajokon hektáronként 40 kilogramm zabot és 70 kilogramm tavaszi bükkönyt érdemes vetni, ilyenkor a megfelelő körülmények között a kelés gyors és erőteljes lesz. A kártevők közül a vetésfehérítővel szemben indokolt lehet a zabnál a kémiai védekezés is.
Fokozott figyelmet kell szentelni a lisztharmat elleni védekezésre, azt meghálálja. Ez is pergésre hajlamos növény, a betakarítás helyes időpontjának megválasztása nagy hozzáértést igényel. Vigyázni kell, mert a betakarított zabos bükköny könnyen átmelegszik, befülled, a tárolási helyigénye is nagyobb a szokásosnál.
Az elmúlt 4 évben hektáronként 300-1200 kilogramm magtermést tudtak vele elérni. A tavaszi bükköny magcélú termesztésénél meghatározó a tenyészidőszakban lehullott csapadék összmennyisége, ez döntő jelentőségű a növényenkénti hüvelyszám kialakulásánál.