Tiszta vetés esetén a maghozam alakulására a tenyészidőszakban tapasztalt hőmérséklet van a legnagyobb hatással. A zabosbükköny-keverékkel tavaly hektáronként 15-23 tonna zöldhozamot tudtak elérni.

Télálló hüvelyesek

Az intézet a különböző elővetemények kukorica magtermésének alakulására gyakorolt hatását is vizsgálta. A pohánka után 9,8 tonna, az olajretek után 10,2 tonna termést takarítottak be, ha nitrogént és NPK-t adtak, akkor a hozam 11,3, illetve 11,5 tonna lett hektáronként.

Az elővetemények közül a pohánka nitrogénnel együtt hektáronként 11,5 tonna szemes kukoricát adott, a csillagfürt NPK-kiegészítéssel 11,9 tonnás hozamra volt képes, ugyanennyit adott a pohánka NPK-kiegészítéssel. A tavaszi bükköny után a hektáronkénti szemes kukorica 12,5 tonna lett, a tavaszi bükköny NPK-kiegészítéssel 12,7 tonnát, és csak nitrogén-kiegészítéssel 12,9 tonnát termett a kukorica-utónövény.

A télálló hüvelyes növények nemesítéséről Mendlerné dr. Drienyovszki Nóra tudományos főmunkatárs tartott előadást.

Ezekkel csökkenthetők a műtrágyadózisok, termesztésükhöz elegendőek a mérsékelt mennyiségben használt növényvédő szerek. Ebben a témakörben különösen azok a hüvelyesek bírnak nagy jelentőséggel, amelyek képesek áttelelni.

Napjainkban Magyarországon a fehérjenövények vetésterülete a lehetségesnél kevesebb, sokkal több ilyen növényre volna szükségünk. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ezeknek a tápértéke igen kiváló, ami értékes takarmány-előállításra ad lehetőséget.

Nagyon fontos szerep hárul rájuk a vetésforgóban, vagy a talajtermelékenységre gyakorolt hatásukkor. Ezekkel, mint elővetemény-növényekkel, kiemelkedő szintű gabonatermesztést lehet elérni.

Az egyes növényfajtákkal szembeni elvárások eltérőek, de a nemesítés során elengedhetetlenné vált a különböző növényfajok és -fajták abiotikus stresszekkel szembeni toleranciájának vizsgálata.

Az éghajlati változások miatt az utóbbi évtizedekben egész évben jellemzően melegebb az időjárás, miközben számottevő hőmérséklet-ingadozás mellett a lehullott csapadék mennyisége csökken, a csapadékeloszlás pedig kedvezőtlenné vált. A klímaváltozás hatásainak mérséklésére hatásos lehet, hogy az eddigi tavaszi vetés helyett bizonyos növények esetében őszi vetésekre térjenek át.

A télálló hüvelyesek termesztésénél a szeptemberi-októberi vetés az elfogadott, éppen azért, hogy a növények még a tél beállta előtt megerősödjenek. Sikeres kezdeti fejlődésükhöz szükséges a megfelelő szintű tápanyag-ellátottság. Az őszi vetések a korai fejlődési szakaszban gyomosodhatnak, erre kiváló megoldás a gyomfésű alkalmazása, nemcsak a regeneratív, hanem a konvencionális gazdálkodásban is.

Az ősszel vetett növények a télen és kora tavasszal lehullott csapadékot szinte teljes egészében hasznosítják, hisz náluk a vegetációs időszak egész korán kezdődik. A vegetációs időszakuk így hosszabbá válik, megnyúlik a növények növekedési ideje, aminek hatására több biomasszát és nagyobb termésmennyiséget érhet el a gazdálkodó.

Az őszi vetésű növények virágzása és termésképzése még a nyári aszályos időszak előtt megtörténik, így a terméskiesés ritkábban fordulhat elő. Az őszi vetés segít eloszlatni a munkacsúcsokat, ez különösen előnyös a tavaszi vetések idején. Így javítható a gépkihasználtság és a munkaerő-foglalkoztatás.