0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Pillangósok a regeneratív gazdálkodásban

Fehérjenövények szerepe: Az egyre inkább teret nyerő pillangós fajok, fajták és fajtakeverékek jól beilleszthetők a regeneratív gazdálkodásba.

Muszáj javítani a talajt

A Nyíregyházi Kutatóintézetben 1927 óta foglalkoznak fehérjenövényekkel (jelenleg 11-el), a nemesítés azóta is folyamatos. Zöldborsót, száraz borsót, zöldbabot, száraz babot, lóbabot, csillagfürtöt, őszilencsét, bükkönyféléket, szarvaskerepet, lucernát és újabban őszi borsót is nemesítenek.

Pál Vivien, a kutatóintézet tudományos segédmunkatársa a regeneratív gazdálkodási módokról, a talajmegújító mezőgazdaságról, illetve a zöldtrágya-növénykeverékek hozamairól tartott előadást.

A regeneratív gazdálkodás előtérbe helyezi a talaj egészségét, csökkenti a talajeróziót, javítva ezzel az ökoszisztémát.
Augusta lóbab
Augusta lóbab
Fotó: Debreceni Egyetem/Pál Vivien

Ebben a gazdálkodási módban nagyon fontos a talaj szerves és szervetlen széntartalmának növelése, a biodiverzitás kiterjesztése, a légköri szén megkötése. Egyúttal a talaj vízgazdálkodásának javítására is törekszenek és figyelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékére.

A kritikusan száraz 2022-es évben, augusztus 3-án és 19-én zajlott vetés esetében mérték a zöldhozamot érő hatásokat. Akkor a január és augusztus között lehulló csapadék összmennyisége 147 milliméter volt, augusztus közepétől november végéig pedig 185 milliméter esett. A korábbi, tehát augusztus 3-ai vetéssel a hektáronkénti zöldhozam csillagfürtnél 3,3, tavaszi bükkönynél 4,6, olajreteknél 11, pohánkánál pedig 2 tonna lett. Az augusztus 19-i vetés után a tavaszi bükköny és csillagfürt 13,4, a tavaszi bükköny és rozs 13,5, a tavaszi bükköny és pohánka 14, a szöszös bükköny és rozs 19,6 tonnát adott.

Viszont a szöszös bükköny és olajretek hektáronkénti zöldhozama 2022-ben 46,7 tonna lett, a takarmányborsó–olajretek keverék 51,3 tonnát adott, míg a tavaszi bükköny olajretekkel termesztve összesen 56,5 tonnát produkált.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság