1995-ben alakult meg a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete, melynek szenior önkéntesei segítik a kastélyparkban az értékmegőrzést és igyekeznek átadni a tudásukat a fiataloknak. A park a történeti korszakokhoz, a történeti múlthoz kapcsolódó értékek átadásának helyszínévé vált, programjai során összekapcsolja a természetet a történeti emlékekkel és a látogatókkal (tanösvény, madárgyűrűzés, lovasnapok, vezetett séták a parkban stb.).

Eplényi Anna tájépítészmérnök, egyetemi docens, rajzszakos tanár (MATE Kert- művészeti Tanszék) tapasztalata szerint tényleges élményekre, valós, kiélezett figyelemre van szükség ahhoz, hogy a fiatalabb generáció érdeklődését felkeltsék és fenntartsák. Ezért fontosak az utazások, emlékfoszlányok átadására van szükség.

A gyerekek és az egyetemi hallgatók ezekről a szakmai utakról útirajzokat készítenek, melyekben megjelenítik a kertművészeti értékeket is. Fontosak a vizuális eszközrendszerek, minél több eredeti forrásanyaggal kell megismerkedni.

Az előadó gyerekeknek szervez kertművészeti táborokat, a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely vezetője, a gyerekeknek szóló Jártamban-Kertemben kertművészeti foglalkoztató füzet szerzője.

A turizmus szemszögéből szólt hozzá a témához a Magyar Turisztikai Ügynökséget képviselő Juhász Szabolcs. Egyre fontosabb a célközönség számára külön kialakított kínálat, mert nagy különbség van az egyes generációk igénye között.

A fiatalok például kalandokat, élményeket keresnek, ezért mindig új helyek után érdeklődnek. Budapestet például több fiatal keresi fel, de csak rövidebb ideig tartózkodnak a városban, mint az idősebb korosztály tagjai az ország más részein. Az idősebb generáció számára már fontosabb a kényelem, a megfizethető ár, de itt is jelen van az élmény utáni vágy.

Hagyomány az, amit a múlt átad a jövőnek, az örökség ennél több, mert megjelenik benne az a többletérték, amit minden következő generáció hozzátesz a hagyományhoz, elemezte a két fogalom közti különbséget Fekete Al­bert, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének igazgatója. A hagyomány örökséggé fejlesztése történik a kertekben is, így válnak a kertek kertörökséggé.

Teresa Andersen, a Portugál Történeti Kertek Szövetségének elnöke bemutatta a szervezet munkáját. 210 fizető tagjuk van, a természetet és a kultúrát fogják össze, a történeti kerteken keresztül szeretnék megérteni a múltat.

Értéke folyamatosan változik, ahogy a célja is, hiszen kialakulnak pihenő-, rekreációs kertek is például. A tájépítészet gyökerei Európába vezetnek, hallottuk. A történeti kertek a generációkon átívelő közös emlékezet részei, fenntartásuk egyre fontosabb.

A fehérvárcsurgói kastély és kastélypark hagyományt, hagyatékot és örökséget is jelent a Károlyi család számára. A műemlékegyüttes az idők során elveszítette eredeti funkcióját, de ma már megújulva kulturális találkozási központként működik. Károlyi György a Károlyi József alapítvány nevében ismertette a kastély és a park felújításának történetét. A történeti értékek megőrzése mellett közcélokat szolgál, szálloda- ként is működik. A család fiatalabb generációja fogja folytatni azt, amit szüleik a kastély és park felújításával elkezdtek.

Elnöke, Bert Ludwig beszélt a fiataloknak szervezett képzési tanfolyamaikról, melyeket restaurátorok, kézművesek, az örökségvédelemben jártas építészek vezetnek. A képzések két hétig tartanak, az elméleti oktatást gyakorlati képzéssel és a megvalósítással ötvözik. Szerveznek kézműves projekteket történeti kertekben, kultúrtájakban.

Elhagyott vidéki örökségi helyszíneket élesztenek újjá, az eredményeket, tapasztalatokat dokumentálják és elemzik. Így hozzájárulnak a tudásátadáshoz, az értékmegőrzéshez a történeti kertek helyreállítása során is.

Az a cél, hogy az egymást követő generációk megértsék, tiszteljék egymást. A kertörökség nézőpontjából legfőbb kérdés, hogyan lehet a hagyományt és az innovációt ellentétpár helyett egymásra hatónak, a múlt és a jövő közötti hídnak tekinteni, foglalták össze a kétnapos konferencia lényegét a szervezők.