Király-Gál Karola, az AKI kutatója az agrárszakképzési centrumok épület-, infrastruktúra- és eszközállomány felmérésének eredményeit ismertette. Az épületek átlagéletkora 59 év, és az intézmények részéről jelentős felújítási igény rajzolódik ki. Országos szinten a nyílászárók állapota a legkedvezőtlenebb, több mint 50 százalékuk korszerűsítésre szorul. A felújítási költségek becsült összegei centrumonként eltérőek, az Alföldi ASzC esetében például 6,1 milliárd forintra becsülték az iskolaépületek felújítási költségét. Az internetelérés tekintetében az iskolák helyzete kedvező, az intézmények 81,6 százalékában megfelelő az internet-sávszélesség.

31 százalék pedig úgy véli, hogy egyáltalán nem: a leggyakrabban említett, a képző intézményekben elérhető precíziós és digitális eszközök között a meteorológiai állomások, a sorvezető és automatakormányzás szerepelnek.

Csökken a lemorzsolódás

Rácz Katalin, az AKI igazgatója a végzés nélküli iskolaelhagyás jellemzőiről és a rugalmas tanulási programok tapasztalatairól tartott előadást. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal való együttműködésnek köszönhetően részletes adatok állnak rendelkezésre a lemorzsolódásról az agrárszakképzésben.

A lányok körében azonban még mindig magasabb ez az arány (majdnem 11%), gyakran a korai családalapítás miatt. Területi eltérések is megfigyelhetők, négy vármegyében (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, és Jász-Nagykun- Szolnok) duplája az országos átlagnak a lemorzsolódás. A szakképzés első évfolyamában a legmagasabb ennek az aránya (15% felett), ami a képzés előrehaladtával folyamatosan csökken. Az élelmiszeripari ágazatban a legmagasabb a lemorzsolódás (közel 14%). A jelenség legfőbb kockázati tényezője a szociális és társadalmi helyzet: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 22,5 százaléka hagyja abba az iskolát.

A rugalmas tanulási utak, mint a pályaorientációs képzés és a részszakmára felkészítő műhelyiskolai képzés kulcsfontosságúak a lemorzsolódás csökkentésében.

Az agrárszakképzési programokban, a normatív támogatás hiánya miatt, ugyan kevés tanuló vesz részt, de más, pályázati forrásokból megvalósuló esélyegyenlőségi és esélyteremtési programokhoz minden agrárszakképzési centrum csatlakozik. Az intézményi tapasztalatok alapján ezek a programok kifejezetten eredményesek a lemorzsolódással fenyegetett tanulók integrációjában.

A digitalizáció és az innováció kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, és az oktatás kiváló terep arra, hogy a hazai fejlesztések eljussanak a potenciális felhasználókhoz. Ehhez a kapcsolódáshoz járulhat hozzá az AKI-ban működő nemzeti KAP-hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató Egysége (ITE).