… a szakma legfontosabb képviselőinek részvételével. Az esemény rávilágított, hogy az ágazat komoly, de kezelhető problémákkal néz szembe, miközben számos ígéretes kezdeményezés bontakozik ki.

Goda Pál ügyvezető igazgató nevében Rácz Katalin igazgató kiemelte köszöntőjében az AKI és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közötti, immár egy évtizedesre visszatekintő együttműködést. Ez a szoros kapcsolat teszi lehetővé az agrárszakképzési kutatások folyamatos adatgyűjtését és elemzését, amely elengedhetetlen a megalapozott szakpolitikai döntésekhez és az intézményi szintű fejlesztésekhez. Székely Erika, a NAK szakképzési és szaktanácsadási igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a kutatások célja nem csupán a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, hanem az is, hogy a szakképzésben tanulók a jövő munkaerőpiacán sikeresen helytálljanak.

A kutatások témakörei az elmúlt években jelentősen bővültek. Kezdetben az agrármunkaerő-piaci barométer-felmérés jelentette a kiindulópontot. Később vizsgálták a duális agrárszakképzési rendszer tapasztalatait, az agrárszakképzés tanulói hátterét, és a tavalyi évben már az agrárszakképzési centrumok épületállományát, infrastruktúráját és eszközparkját is felmérték.

Kihívások és infrastruktúra

Hamza Eszter, az AKI tudományos tanácsadója mutatta be az Átfogó Agrárszakképzési helyzetkép 2024 kutatás eredményeinek egy részét, különös tekintettel a tanulók pályapreferenciáira. A felmérésben résztvevő, végzés előtt álló tanulók szerint a szakmában való elhelyezkedés során a változatos feladatok és a saját képességek hasznosítása a legvonzóbb.

A legnagyobb akadályként sokan a fizetést jelölték meg, de emellett belső tényezők, mint a gyakorlati tudás hiánya, a szakismeretek fejlesztésének igénye és a tapasztalatszerzés szükségessége is felmerült. Érdekes módon a tanulók fele, akiknek otthon van családi gazdasága, mindenképpen szeretné folytatni a gazdálkodást, és további 22 százalék hajlik erre, ami pozitív jel az ágazat utánpótlása szempontjából. A jövőbeli tervek között egyre nagyobb arányban szerepel a munkavállalás a saját szakmában, bár a külföldre költözés iránti hajlandóság is nőtt. Az önálló vállalkozás indítása és a családi vállalkozásba való bekapcsolódás is jelentős arányt képvisel. A munkavállalók legfontosabb elvárásai a jó kereset, a rugalmas munkaidő, a megfelelő munkakörülmények és az építő közösség.