A nagylégterű fóliákból már kínálnak magyar görögdinnyét, az egész országot lefedő értékesítési idény azonban a tavalyihoz képest két héttel később, július 10-15-től indul a hűvös, csapadékos tavasz miatt, hangsúlyozták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonnyitó sajtótájékoztatóján. A termesztők arra kérik az áruházláncokat, hogy addig futtassák ki a külföldi árut, illetve mindig jól láthatóan tüntessék fel a dinnye származását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci helyzetének javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara Kertészeti és Beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A munka lassan beérik, az import csökkentése érdekében sikeresen segítették a termelők és a kiskereskedelmi láncok közötti kapcsolatok kialakítását. emlékeztetett Csizmadi Imre, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari osztályának elnöke.

A technológia fejlesztésével, a fajtaváltással a dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult, és az utóbbi években újra növekszik a termőterület.

3600 hektáron termesztenek görögdinnyét

Idén az előző évhez képest országosan mintegy 10 százalékkal nagyobb területen, bő 3600 hektáron termesztenek görögdinnyét. A kelet-magyarországi régióban pedig csaknem 20 százalékos a területnövekedés. A hazai görögdinnye-termesztés továbbra is főként Szabolcsban, Nyírségben (1350 ha) és Békés vármegyében (1320 ha) összpontosul. Ezeken kívül termesztenek még Baranyában, Tolnában-Fejérben és Hevesben-Jászságban.

A kevésbé korszerű, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó hibridek. A termelők alkalmazkodnak a fogyasztói szokásokhoz is, így egyre nagyobb arányban kínálnak 4-6 kilogrammos, és ennél még kisebb testű dinnyéket, valamint a magszegény termések kínálata is évről évre bővül.