Az oltott görögdinnye termesztése bevett gyakorlat hazánkban, és az oltással elsősorban a megbízhatóan nagy hozamok elérése a cél az esetlegesen kedvezőtlen körülmények között is. Ennek érdekében a termelők általában erős növekedésű interspecifikus alanyra oltott fajtákat ültetnek. Az alany azonban a növekedésen, termésképzésen kívül számos más tulajdonságát is befolyásolja a görögdinnyének, ezekre láthattak példákat, akik részt vettek a Rijk Zwaan felgyői kísérleti kertjében tartott bemutatón. alanyon

A kísérleti kertben szervezett szakmai napon a látogatók tehát nemcsak a nemesítőház bevált hibridjeit és újdonságait, hanem az oltási kombinációk eredményeit is megismerhették.
Csak interspecifikus, azaz a sütőtök (Cucurbita maxima) és pézsmatök (Cucurbita moschata) keresztezéséből származó alanyra oltottak, mert nálunk ez az elterjedt. Az ilyen növények ugyanis többet kötnek, mint a lopótök (Lagenaria) alanyon lévő fajták, noha az utóbbiak általában jobb beltartalmi paraméterekkel – hússzín, Brix-érték, húskeménység, lédússág – rendelkeznek.

Külső és belső tulajdonságok
A hat interspecifikus alany közt volt két erős növekedésű, a Ferro RZ F1 és egy versenytárs. Oltottak a cég két saját, középerős növekedésű alanyára, a Cobalt RZ F1-re és a Nickel RZ F1-re, és azt is megnézték, hogy viselkedik a Lusitana RZ F1 két gyenge növekedésű alanyon, ezek közül az egyik a számozott 19-389 RZ F1 volt.

A kereskedelmi fajtákat és az újdonságokat pedig kivétel nélkül a Cobalt RZ F1 alanyon mutatták be.
A nemeseket február 27-én, az alanyokat március 1-jén vetették, és március 19-től oltottak. Az oltott palántákat április 23-án ültették ki fekete fóliával takart bakhátakra, hektáronként 3333 tőszámmal, azaz, 3 × 1 méter sor- és tőtávolságra. A talajtakaró alatt vezetett csepegtető öntözőből kapták a növények a vizet és a tápanyagot.
Az ültetés után fátyolfóliával takart alagutakban fejlődtek a növények, a takarást május végén vették le. Akkorra odatelepítették a poszméheket, így már június elején megjelentek az első kötések. A növények védelmében a kolletotrihumos és a didimellás betegség ellen kellett permetezni. A kártevők közül az idén főként a takácsatkák veszélyeztették a görögdinnyét, Felgyőn megelőzően, a Koppert ragadozó atkáinak a növényekre telepítésével védekeztek.

A kísérlet keretében összehasonlítják a különböző alanyú állományok növekedését, lombtakarását, az érési időt, a termések számát, hússzínét, mérik a termések tömegét, húskeménységét, cukorfokát.