Terjedése Afrikától Ázsián át Európáig

A betegséget először 1929-ben jegyezték fel Zambiában, majd fokozatosan elterjedt Afrika nagy részén. Az első dél-ázsiai eseteket 2019-ben észlelték, később megjelent Indiában, Kínában és Nepálban is. Európában most először Olaszországban, majd röviddel később Franciaországban bukkant fel.

Az állategészségügyi világszervezet (WOAH) adatai szerint a járványok gyakran súlyos exportkorlátozásokat vonnak maguk után. A brit hatóságok a közelmúltban például máris korlátozták Olaszországból és Franciaországból érkező élő szarvasmarhák, szaporítóanyagok, nyers tej és egyes húsipari termékek behozatalát.

Kereskedelmi és állategészségügyi kihívások

Bár Magyarországon jelenleg nem ismert bőrcsomósodáskor miatti eset, a betegség európai előretörése miatt fokozott figyelemmel követik a hatóságok a helyzetet. Hazánk jelentős élő szarvasmarha-exportőr, különösen Olaszország felé, de a francia és spanyol piacok is fontos célpontok. Egy esetleges további európai terjedés miatt a magyar marhahús- és tejtermék-export is nehézségekbe ütközhet.

Tanulság: a globális állategészségügy összefonódása

A bőrcsomósodáskor franciaországi megjelenése újabb bizonyíték arra, hogy a fertőző állatbetegségek már nemcsak a helyi problémák, hanem globális kereskedelmi és élelmiszer-biztonsági kérdések is egyben. A járványok hatására nemcsak az érintett gazdák szenvednek veszteségeket, hanem egész ellátási láncok sérülhetnek.

A szakértők szerint a klímaváltozás, amely kedvez a vérszívó rovarok elterjedésének, tovább növeli az ilyen betegségek terjedésének kockázatát Európában. Ezért a hazai állattartóknak és hatóságoknak is résen kell lenniük, hogy egy esetleges magyarországi megjelenést gyorsan és hatékonyan tudjanak kezelni.

Húsevő légy tehet be a szarvasmarha-ágazatnak – Magyar Mezőgazdaság

Szarvasmarha szarvtalanítás borjú- vagy felnőttkorban? – Magyar Mezőgazdaság